Szagoltatok mĂĄr hĂşst. Nem az illatokra gondolok a hentesnél, az csak egy dolog. Arra gondolok, mikor a frissen megvĂĄsĂĄrolt hĂşsĂĄrut kibontjuk a zacskĂłbĂłl (jobb  helyeken papĂ­rba csomagoljĂĄk) kezĂźnkbe fogjuk, prĂłbĂĄlgatjuk a sĂşlyĂĄt, a fogĂĄsĂĄt és jĂł alaposan beleszagolunk a kĂśzepébe.

A hĂşsoknak ĂĄltalĂĄban jellegzetes illatuk van (rossz esetben szaguk), nem lehet Ăśsszetéveszteni egy csirkét a disznĂłval, a marhahĂşsnak pedig kifejezetten finom édeskés, paradicsomos illata van. JĂłl lakik az ember mĂĄr attĂłl, ha beleszagol.

ApropĂł szag. A minap épp whollosiék futottak bele romlott hĂşsba. Azt mĂĄr végképp nem lehet Ăśsszekeverni semmivel, és a romlott hĂşsok kĂśzĂźl is a csirke a legbĂźdĂśsebb. Ha egyszer mĂĄr éreztél romlott hĂşsszagot, azt nem felejted el. NĂĄlam okosabb ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2011/10/20/lanyok...