Lángos (kefires) - az igazi magyaros finomság

2014-02-12

sponsored links

Nagy-nagy kedvencem a lángos, ahogy sokan másoknak is. A feleségem azonban nem rajong érte, mert a vásárokban, strandokon tocsog az olajban általában, és sok esetben túl is van sütve az amúgy nagyon vékony és levegõs tészta. De addig-addig mondogattam neki, hogy jaj, de szeretem, míg a napokban úgy döntött, elkészíti nekem. Talált egy jó kefires receptet hozzá Gabriella blogjában. Elkészítette, megkóstoltam, és õszintén mondom, ilyen finom lángost még nem ettem. :-) Ami meglepett, az az volt, hogy az én drágámnak is nagyon ízlett...



...olyannyira, hogy attól kellett félnem, nekem nem is jut (ma jó, ez egy kis túlzás volt). Aztán mielõtt nekiálltam a bejegyzés megírásának, gondoltam, utánaolvasok a lángos eredetének, és olyan klassz kis szöveget találtam, hogy egy az egyben át is emeltem ide, így most én nem is írok saját szavakkal komolyabb bevezetõt...

Ha nyár, akkor strand. Ha strand, akkor lángos. Mi másra vágyhatnánk a tikkasztó melegben, mint egy pofa sörre, fröccsre és egy sajtos-tejfölös lángosra. Akár Gombóc Artúr kedvenc csokijainak, így a lángos ízesítésének sincs se szeri, se száma. Ehetünk sajtosat, tejfölöset, fokhagymásat, simát, burgonyásat, kolbászosat, gombásat, húsosat, juhtúrósat, lecsósat, lekvárosat, velõvel töltöttet, brindzásat (kecske- és juhtejbõl elõállított sajt), és még sokáig sorolhatnánk. A magyar konyhának és vele együtt a lángos készítésnek nagy múltja és újraéledõ jelene van. Ismerjük hát meg a lángos történetét. 

Bár sok olyan ételt fõzünk még napjainkban is, amelynek elõdjét már a honfoglaláskor is ismertük, számos olyan étel van, amit a török hódoltságnak köszönhetünk. Ilyen a lángos is, amely a hódoltság után maradt ránk (egyesek szerint ókori római az eredete), mára már jellegzetesen magyaros ételnek számít, sõt igazi Hungarikumnak. A magyar konyha színes palettája ötvözi a keleti és nyugati gasztronómiai hagyományokat. 

A jellegzetesen török étel, a pita vált a magyar nemzeti gasztronómia egyik alapvetõ részévé, lángos, vagy ahogy egyes területeken nevezik: langalló, kemencés lángos, lángoskenyér néven. A lángost a magyar konyhában lágy kelt tésztából sütik lepényszerûséggé. A hagyomány szerint a kenyér tésztájából megmaradt darabokat sütés elõtt kinyújtották majd a parázsra dobták és tejföllel fogyasztották. A konyhatechnika fejlõdésével a parazsat felváltotta a zsír vagy az olaj, a tejfölt pedig az ezer más fajta, különlegesebbnél különlegesebb ízesítés. Mivel könnyen elkészíthetõ és nagyon ízletes, hamar elterjedt a nép körében, vásárok, búcsúk kínálatának, strandbüfék választékának állandó része.

Nem csak Magyarországon (fõleg az Alföldön), hanem a Romániában, Szerbiában, Ausztriában és Csehországban is elterjedt azóta. Az eredeti kenyérlángos 22-25 cm átmérõjû, kissé egyenlõtlen vastagságú (1-1,5 cm), többé-kevésbé kerek formájú, 250-300 g tömegû, sárgásbarna színûre sütött termék, illata, íze, mint a friss kenyéré. Állaga kívül ropogós, belseje puha. 

Források szerint elsõ írásos emléke kb. 1700-ból való, de története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, amikor a kenyérfogyasztás kezdett általánossá válni. Természetesen ez azokra a régiókra volt jellemzõ ahol jól keleszthetõ búzalisztbõl sütöttek kenyeret. A paraszti háztartásokban kísérleteztek a különféle sütési módokkal. Sütötték káposzta- és karalábélevélen. A zöld levelek különleges ízt kölcsönöztek neki. Mivel a kenyérsütés nem volt mindennapos tevékenység, így a maradékból sütött lángos kitartott egészen a következõ sütésig. A XIX. századtól ez a rendszer megváltozott, amikor megjelent a sörélesztõ, amely megrövidítette a kelesztés idejét. A XIX. század végétõl a zárt helyen, zsírral, késõbb olajjal való technika lehetõvé tette kereskedelmi célú árusítását is. Készítése és egyszerûsége a gyorsétkeztetés feltételeihez kiválóan megfelel, fõleg a Balaton-parti strandok büféiben.

Hozzávalók a lángoshoz:
- 50 dkg finomliszt
- 3 dkg élesztõ
- 1.5 pohár kefir (175 g)
- 1.5 dl tej
- 1 egész tojás
- 1 csapott teáskanál só
- csipet cukor
- étolaj a sütéshez

Lángos elkészítése:
Az élesztõt langyos tejben egy-két mokkáskanálnyi kristálycukorral futtassuk fel. Amíg az élesztõ dolgozik, vegyünk elõ egy tálat, tegyük bele a lisztet és sót. keverjük össze, majd öntsük hozzá a felfuttatott élesztõs tejet, a szoba hõmérsékletû kefirt, a tojást. Alaposan dagasszuk össze. Ha túlságosan ragacsos lenne, akkor lehet még egy kevés liszttel javítani az állagot. Ez sajnos a liszt minõségétõl függ, így nem szabad készpénznek venni a hozzávalóknál feltüntetett mennyiséget. Attól plusz és mínusz irányban is eltérhet 3-5 dekával (de inkább a plusz irányba). Ha jól összedagasztottuk, akkor tállal együtt tegyük be a hûtõbe négy óra hosszára.

Ha letelt a négy óra, akkor kezdõdhet a "móka". :-) Vegyük ki a hûtõbõl, lisztezzük meg a konyhapultot (vagy egy gyúródeszkát), szaggassunk kis cipókat, nyújtsuk, vagy sodorjuk vékony, kerek formára, majd elõre felforrósított olajban hirtelen süssük meg mindkét oldalát. Az a csodálatos a lángosban, hogy nem kell sokáig szagolni a forró olajat, mert pillanatok alatt kisül. Ha kisült, szedjük ki papírtörlõvel bélelt tálcára, hogy az olaj lecsorogjon róla...

Tálaljuk melegen, mert úgy a legfinomabb. Ehetjük natúr, vagy számtalan feltéttel, ahogy beidézett szövegben is van. Mi saját mártást készítettünk hozzá, amely a következõképpen készült: két nagy doboz tejfölben elkevertünk fél csomag kapros-joghurtos fûszerkeveréket, szórtunk bele két gerezd reszelt fokhagymát, és alaposan összekevertük. Ezzel kentük meg a lángost, majd végül reszelt sajttal szórtuk meg. Annyira finom lett, hogy arra nincsenek is szavak...

Mindenkinek jó étvágyat kívánunk hozzá. :-)

Utószó: ez a tészta - köszönhetõen a kefirben található tejsavbaktériumoknak, és az élesztõgombáknak - akár 3-4 napig is eláll a hûtõben, így - mivel ez frissen, melegen a legjobb -, ha nem fogyasztanánk el ennyit egyszerre, akkor inkább tegyük el a tésztát, és süssük ki késõbb, mint hogy állott lángost együnk.

Folytats a blogon ... eztfaldfel.blogspot.com/2014/02/lango...

sponsored links

Keres?s