Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
LÉLEKÁPOLÓ GONDOLATOK: ÖNURALOM
sponsored links
Gondolom már Önök is láttak toporzékoló kisgyereket a boltban, amint rákvörös fejjel harcol valamiért, amit nem kaphat meg. De biztosan nem ismeretlen az érzés sem, amikor az ember lánya áll a cukrászda finomságokkal teli vitrinje elõtt, és tudja: semmiféleképp nem fogja a szájában érezni a krémes-habos sütemények ízét, be kell érnie a látványával. Van önuralom, és van az önuralom hiánya ? kinek-kinek éppen mit hoz a sors. Uralkodni az érzéseink, a haragunk, a félelmeink fölött nem kis feladat ? napi megpróbáltatás mindannyiunk számára. Megpróbáltatás, amit ha tetszik, ha nem, de teljesítenünk KELL, mert ez az élet rendje. Ehhez kívánok mindenkinek erõt és kitartást?
?Az ember, ha manapság sír, rendszerint akarata ellenére sír. Kibuggyan belõle a könny, minden szándéka ellenére, s arcán nem a megkönnyebbülés, hanem a vesztes önuralom görcse látszik: "Vissza akartam tartani, de nem sikerült, s most bõgök, mint egy hülye." Azért mondjuk, hogy "kiszökött" a könny a szemünkbõl, mert úgy kell megszöknie, mint fogolynak a sötétzárkából.?(Müller Péter)
?Megrémült. Kezdett rádöbbenni, hogy ennyi önuralom után lelkének vulkánja egyszer csak jelét adta annak, hogy nemsokára ki fog törni, és abban a pillanatban, hogy ez megtörténik, elveszíti minden hatalmát az érzelmei fölött.?(Paulo Coelho)
?Önuralom kérdése minden. Meg választásé. Semmi másé.?(Paulo Coelho)
?Hosszú és különös tapasztalatokkal tele életem alatt megtanultam, hogy az embereket hagyni kell a maguk módján élni. Hiábavaló és téves erõlködés õket kierõszakolni abból, amit tapasztalniuk kell, mert akkor megkeresik maguknak másutt ugyanazt a helyzetet. Nem mondom, sok önuralom kell hozzá, tehetetlenül nézni, mint rohan valaki a vesztébe saját akaratából, minden figyelmeztetés ellenére... de idõvel belejön az ember.?(Szepes Mária)
?A bölcsesség gyökere az önuralom.?(Robert Burns)
?Az önuralom hiánya olyan jellemgyengeség, amelyért egy nap nagy árat kell majd fizetned. (...) Ha valaki nem képes parancsolni a szenvedélyének, nem csak maga a szenvedély lanyhul, hanem az egyén is elveszíti az erejét. Az önuralom és az akaraterõ viszont nem csak erõsíti az egyént, hanem az étvágyát is fokozza. (...) Az önuralom gyakorlása révén elegendõ idõnk jut arra, hogy elmélyedjünk vágyainkban, és ezáltal lehetõségünk nyílik elképzelni e vágyak beteljesülésének aprólékosan kidolgozott forgatókönyveit. Ráadásul arra is elég idõnk marad, hogy úgy alakítsuk a körülményeket, hogy a szívünknek legkedvesebb forgatókönyvet valósíthassuk meg.?(Charlie Huston)
?Az önuralommal megvert emberek fegyelmezett kétségbeesését szörnyûbb látni, (...) mint a fegyelmezetlenek zokogását, jajgatását hallgatni.?(Szilvási Lajos)
?A legnagyobb és egyben legkisebb uralom az önuralom.?(Leonardo da Vinci)
?Ezer dicsõ harcosnál többet ér az az egy, amelyik képes legyõzni önmagát - mert az önuralom nyugalmat ad.?(Hioszi Tatiosz)
?Tudom, mit jelent a legteljesebb nyomorban élni, mit jelent éhezni, fázni és így tovább. (...) Nem jelent semmit vagy csak igen keveset. Az ember hozzászokik, és ha némi önuralommal rendelkezik, végül már nevet rajta.?(Bengt Danielsson)
?Gondolkodom, tehát vagyok... - Az ember egyedül van és tudatában van annak, hogy hiába minden, nem akad, nem lehet olyan társa, kinek elmondhatna bármit is abból, amit érez. Ekkor kínjában elkezd önmagával beszélni, de közben vigyáz, nehogy hangosan tegye, mert akkor bolondnak nézik. És mikor nagy önuralom révén eléri, hogy nem mondja ki maga elé gesztikulálva, amiket önmagának akar elmesélni, hanem egymás után magába raktározza - akkor megtanul gondolkodni. S akkor rájön, hogy õ megmarad! Pusztulása nem okvetlenül bizonyos. Azt hiszem, erre a megismerésre jött rá az a Descartes úr is. Férfi létére azonban szégyellte megmondani az igazat: gondolkodom, tehát megmaradok!?(Mollináry Gizella)