Lencsés diósült
sponsored links
Egyes számú elhatározás: magától értetõdõen betartom az eddigi elhatározásaimat. Mint a cukorstop projekt. Mostanában, mintha kissé megakadtam volna.
Kettes elhatározás: igyekszem hatékonyabban tanulni, mert a jelenlegi módszerem nem olyan eredményes, mint amennyire én annak örülnék. Esetleg kombinálni mindezt a mennyiség csökkentésével.
Ugyanilyen fontos, hogy találjak egy kedves, érzékeny barátot, akivel járhatok, és hogy ezentúl az alábbiak közül egyikkel se alakítsak ki romantikus kötõdést: alkoholistákkal, munkaholistákkal, viszonyfóbokkal, nagyzolókkal, kukkolókkal, érzelmi fogyatékosokkal vagy perverzekkel. És fõleg nem fantáziálok egy konkrét személyrõl, aki mindezeket megtestesíti. Sajnos ez a személy történetesen a fõnököm. És azt gyanítom, hogy különféle, kissé igazságtalan okokból kifolyólag, õ sem fantáziál rólam folytassam az önmegvalósítást. 2012-ben igen sok változás történt az életemben: befejeztem a gimnáziumot, elkezdtem az egyetemet, elköltöztem - csak hogy a legfontosabbakat említsem. Megismertem egy csomó embert. Ebbõl most kettõt emelnék ki, mindkettõvel megpróbáltunk egy bensõségesebb kapcsolatot kialakítani , ami a múltidõbõl is sejthetõen: nem sikerült. Miattam. Egyszerûen nem volt meg az a valami. Az az elengedhetetlen apróság. De mindegy is, nem ez a lényeg, a múlt nem túl pozitív tapasztalataiból kiindulva sok jóra nem számítottam annál a bizonyos beszélgetésnél. Nos, ennek ellenére, 2 perc után, már mindkét srác engem vigasztalt. Szó szerint. Nem is értettem. Ennyire szánalomraméltó hangon közöltem... Meglehet. Mindenesetre mindkettejükkel beszéltem tegnap - úgy, hogy õk kerestek. És iszonyú jól esett. Amikor F. felhívott... hát majdnem hanyatt estem a ...