Az Erasmus gyakornoki programnak kĂśszĂśnhetĂľen visszatérhettem pĂĄr hĂłnapra a varĂĄzslatos Isztambulba. Nos, nem sok minden vĂĄltozott, talĂĄn egy-kettĂľvel tĂśbb felhĂľkarcolĂł van. De az élet ugyanolyan vĂĄsĂĄri forgatag, mint tavaly. DudĂĄlnak az autĂłk, a gyalogosok beugranak kĂśzéjĂźk a jĂĄrdĂĄrĂłl, az ĂĄrusok ĂźvĂśltĂśznek, a hajĂłk tĂźlkĂślnek, a sirĂĄlyok szemtelenek, a galambok szintĂşgy, mivel mértéktelenĂźl el vannak kényeztetve. A vĂĄros friss, nyĂźzsgĂľ, tĂśrténelmi, modern, izgalmas. Amilyen kĂśzhelyesen hangzik, olyannyira igaz. És az ételvĂĄlaszték? még mindig hatalmas. ZĂśldségek, gyĂźmĂślcsĂśk, friss készételek, amennyit a szem, a kéz és a pénztĂĄrca elbĂ­r.

Az irodĂĄban, ahol dolgozom, eddig minden nap kaptunk ebédet egy étterembĂľl. Amolyan menzajellegĂťt, csak tĂśrĂśk verziĂłban. MĂĄtĂłl azonban utalvĂĄnyt kapunk, vagyis beindul a helyi éttermek tesztelése a kollégĂĄk egyesĂ­tett erejével. Ennek kĂśszĂśnhetĂľen az Urfa kebappal ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/02/21/lebleb...