VĂĄsĂĄrlĂĄs kĂśzben ilyenekrĂľl beszélgetĂźnk: Tudtok még beszélgeti HĂĄnival ilyenkor, amikor elmennek a gyerekek, és csak ketten vagytok otthon? Vagy: A mĂşltkor elnézést kértem a feleségemtĂľl a vacsoravendégek miatt, akiket hĂ­vtam, inkĂĄbb veletek kellet volna megenni azokat a sztékeket, nem az orrtĂşrĂłs vendégekkel. Vagy: Te most abba betegedtél bele, hogy a feleséged meg a gyereked nélkĂźled mentek nyaralni?

AztĂĄn azon fintorgunk némĂĄn, hogy a hentes a(z agy)velĂľ mérlegre rakĂĄsĂĄnĂĄl annyira undorodik, hogy majdnem tele hĂĄnyja a pultban az Ăśsszes hĂşst, meg hogy nem érti miért kérjĂźk, hogy vĂĄgja az oldalast hosszĂĄban félve. Mert neki egyszerĂťbb a bĂĄrddal. BalĂĄzs répĂĄt én kĂĄposztĂĄt vĂĄlogatok a coleslow-hoz, és mire kilépĂźnk a boltbĂłl tudjuk mi kerĂźl a grillrĂĄcsra este. A grill mellett mi hĂĄrman, BalĂĄzs, HĂĄni meg én kibeszéljĂźk Katit, mert Õ nincs ott, és Ăşgy bĂşcsĂşzunk, hogy legkĂśzelebb is az kĂśvetkezik a kibeszélésben, aki nem lesz ott. Ilyenek a legjobb barĂĄtnĂľk: olyan férjet vĂĄlasztanak, akivel el lehet menni a halashoz, akivel lehet edényeket vĂĄlogatni és akivel ugyanazt gondoljuk KatirĂłl. SzeretjĂźk, akkor is, ha nincs ott . 

A halasnĂĄl vett lazacbĂłl lett ebéd.

HozzĂĄvalĂłk: ...