Rég ettĂźnk halat (mĂĄr megint), itt volt az ideje, hogy elĂľvegyem nagy kedvencĂźnket. Lazac (mĂĄr megint). Eredetileg a morzsĂĄs vĂĄltozatot szerettem volna elkészĂ­teni, de vannak napok, amikor semmi sem Ăşgy sikerĂźl, ahogy elĂľre eltervezi az ember. Nem volt itthon petrezselymem. TalĂĄltam viszont egy félbehagyott kĂ­gyĂłuborkĂĄt. És itt mĂĄr beindult az asszociĂĄciĂł a tzatzikira, aztĂĄn kaporra és itt be is zĂĄrult a kĂśr, mert én a lazacot is szeretem ezzel fĂťszerezve. Nem kell ĂĄm a kaportĂłl megijedni. MeglehetĂľsen jellegzetes Ă­ze van persze, amit vagy szerenek az emberek, vagy nem, de tapasztalatom szerint, mértékkel, mĂĄs fĂťszerekkel egyĂźtt alkalmazva nem szoktĂĄk kiszĂşrni, mégis, a hĂĄttérben maradva, nagyon jĂł Ă­zt ad az ételnek. AztĂĄn, aki szereti, az csak engedje el a kezét nyugadtan a szĂłrĂĄsnĂĄl!

A lazac szeleteket (személyenként kb 15 dkg) locsoljuk meg

citromlével, majd fĂťszerezzĂźk

sĂłval, borssal, kaporral, pici fokhagymĂĄval (granulĂĄtumot hasznĂĄltam), majd ...

Folytatás a blogon ... eszterlancfoz.blog.hu/2011/12/07/laza...