Gyermekkoromban nagy sĂĄtras lagzik voltak. A templomi eskĂźvĂľ utĂĄn visszament a nĂĄsznép a lagzis hĂĄzhoz, a falu apraja- nagyja kĂ­sérte Ăľket végig a templomtĂłl. Mikor betĂĄncoltĂĄk magukat a kapun, hoztak ki kĂłstolĂłkat a sĂźtikbĂľl, és a kalĂĄcsbĂłl a bĂĄmészkodĂłknak. ImĂĄdtam azt a kalĂĄcsot, és nyaranta majdnem minden hétvégén volt eskĂźvĂľ. :)))

AztĂĄn tĂśrtént, hogy az egyik idei itteni ĂşjsĂĄgban lekĂśzĂślték a kalĂĄcs receptjét. 

Ezt sĂźtĂśttem meg ma, igaz nem kemencében, és nem kĂśzel két kilĂł lisztbĂľl, ahogy a recept szĂłl, ja, és nem fateknĂľben dagasztottam, de elkészĂźlt. :)

Az ĂĄllagon még van mit csiszolnom, az nem ĂźtĂśtte meg emlékeim mércéjét, de az Ă­z mĂĄr megvan. :)))

HozzĂĄvalĂłk:

sponsored links