Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Lacikonyha Óbudán a királynak és a népnek
sponsored links
A középkorban is híres Óbuda egyik központja a mai Árpád-híd budai hídfõjénél, a Lajos utca környékén terült el. A zsibongó piactér mellett, ahol a város elõkelõségeinek házai is álltak, itt kötöttek ki például a messzi földrõl érkezõ hajók, fedélzetükön a legkeresettebb import árucikkekkel, bajorföldi acélárukkal, különféle posztókkal, fûszerekkel.
A piacon találkozhattak egymással a világi és az egyházi városrész lakói, az apácák és az óbudai parasztok, a ferences szerzetesek és a királyné szakácsai, de itt cseréltek gazdát a helyi iparosok és árusok termékei, a csizmák, a fazekak, vagy akár a borral teli hordók, frissen illatozó kalácsok is. A piacon italmérések, lacikonyhák is mûködtek, ezek jelentették a középkori Óbuda vendéglátóhelyeit. A lacikonyhák - melyek fõleg vásárokon szabad ég alatt, vagy sátorban mûködõ szegényes, olcsó konyhákat jelentettek - elsõ említése a 15. századra tehetõ. Egyes feltételezések szerint II. Ulászló magyar király annyira eladósodott, hogy udvarának étkezését a budai lacikonyha látta el. Valószínûbb azonban, hogy az elnevezés egy régi magyar szokást tükröz, mely szerint az emberek nyáron, június 27-tõl, László naptól elõszeretettel fõztek a szabad ég alatt. (Ez volt egyébként a késõbbi nyári konyha õse.) A lacikonyhák valóban csak a legegyszerûbb ételeket, sülteket, belsõségeket, tésztákat kínálták a vendégeknek.
Ebben az idõszakban továbbra is fontos szerepet játszott a római kor egyik ...