Kati (Makacska konyhĂĄja), a blog 1 éves szĂźletésnapjĂĄnak alkalmĂĄbĂłl jĂĄtékot hirdetett. (A tojĂĄslikĂľrĂśs bonbonnĂĄl mĂĄr emlĂ­tést tettem rĂłla, hogy jelenleg mi is az én kedvenc kĂśnyvem, de Ăşgy gondolom ez a kĂśnyv, pontosabban kĂśnyvsorozat megér egy kĂźlĂśn bejegyzést) 

/Vianne mĂĄr Ă­rt rĂłla, szerintem hamarosan Praliné Zsuzsi is fog, hiszen, ha jĂłl tudom az elsĂľ részt hozta neki a Jézuska. Érdemes nĂĄluk is elolvasni az ajĂĄnlĂĄst. AztĂĄn meg érdemes a Goodwill-nĂĄl érdeklĂľdni. A kĂśnyvek csak angol nyelven érhetĂľek el./

A kĂśnyvsorozat tulajdonképpen akkor kerĂźlt a kezembe, mikor elĂľszĂśr jĂĄrtam a goodwill nagykerben. Csokiért mentem, ha jĂłl emlékszem tavaly ilyenkor. Akkoriban ismerkedtem meg a polikarbonĂĄt formĂĄval is. 

Csak ott Ăźltem és lapozgattam, ĂĄmuldoztam. (Tudni kell rĂłlam, hogy én nem szeretek Ăşgy kĂśnyvet venni, ha nem tudok belenézni.) Persze akkor nem vettem meg, hanem csak kicsivel késĂľbb nem is olcsĂł és nem is gondoltam, hogy ennyire belemerĂźlĂśk majd a bonbonok vilĂĄgĂĄba. 

Azt meg ĂĄlmomban sem mertem volna elképzelni, hogy barĂĄtoknak, ismeretlen ismerĂľsĂśknek fogok én bonbonokat készĂ­teni.

PĂĄr szĂłt rĂłla:  francia csokimester, aki a brĂźsszeli CulinĂĄris Intézetben (CERIA-COOVI) végzett és az antwerpeni PIVA Intézetben specializĂĄlĂłdott a dekorĂĄciĂłs tecnikĂĄra. KésĂľbb a brĂźsszeli intézetben tanĂ­tott is. 1956-ban készĂ­tette az elsĂľ ...

sponsored links