Könyvajánló
sponsored links
Andrew Solomon: Alma a fájától
Van egy mondásunk, hogy Az alma nem esik messze a fájától - de lehet, hogy más népek is mondanak hasonlót vagy a fordító használta ezt a szerintem magyar mondást. De sajnos megtörténik, hogy messze esik és ez a mondás nem igaz. Sajnos születnek különleges igényû gyerekek.
Az író tíz éven keresztül írta ezt a könyvét, kutatta, tanulmányozta azon szülõk és gyerekeik életét, akik különböznek az átlagtól. Több szász magáninterjút készített olyan családokról, ahol volt siketséggel, vagy Down-szindrómával küzdõ, vagy autista, de csodagyerek is és olyan is, aki erõszakban fogant vagy nem a biológiai neméhez tartozónak érezte magát. Ezek a tulajdonságok és körülmények úgy néz ki, hogy elválasztják egymástól a gyerekeket, szülõket, de számos közös tapasztalatban osztoznak, ugyanabban az örömben és bánatban, és a kirekesztettségben.
A legerõteljesebb és megválaszolandó kérdés a szülõk számára az, hogy képesek-e elfogadni a gyermeküket, és ha igen, akkor hogyan segítség õt a fejlõdésben, hogy kiteljesedjen és boldog felnõtté váljon. De sajnos ennek az ellenkezõje is megtörténik a szülõ-gyermek kapcsolatban amikor a kérdésre az elutasítás a válasz.
A könyv megmutatja a különbözõség árnyoldalit is, de minden sorából sugárzik az elkötelezõdés, a tolerancia, az elfogadás és a szeretet.
Van egy mondásunk, hogy Az alma nem esik messze a fájától - de lehet, hogy más népek is mondanak hasonlót vagy a fordító használta ezt a szerintem magyar mondást. De sajnos megtörténik, hogy messze esik és ez a mondás nem igaz. Sajnos születnek különleges igényû gyerekek.
Az író tíz éven keresztül írta ezt a könyvét, kutatta, tanulmányozta azon szülõk és gyerekeik életét, akik különböznek az átlagtól. Több szász magáninterjút készített olyan családokról, ahol volt siketséggel, vagy Down-szindrómával küzdõ, vagy autista, de csodagyerek is és olyan is, aki erõszakban fogant vagy nem a biológiai neméhez tartozónak érezte magát. Ezek a tulajdonságok és körülmények úgy néz ki, hogy elválasztják egymástól a gyerekeket, szülõket, de számos közös tapasztalatban osztoznak, ugyanabban az örömben és bánatban, és a kirekesztettségben.
A legerõteljesebb és megválaszolandó kérdés a szülõk számára az, hogy képesek-e elfogadni a gyermeküket, és ha igen, akkor hogyan segítség õt a fejlõdésben, hogy kiteljesedjen és boldog felnõtté váljon. De sajnos ennek az ellenkezõje is megtörténik a szülõ-gyermek kapcsolatban amikor a kérdésre az elutasítás a válasz.
A könyv megmutatja a különbözõség árnyoldalit is, de minden sorából sugárzik az elkötelezõdés, a tolerancia, az elfogadás és a szeretet.