Könnyû, halas ünnepi menü

2012-12-26

sponsored links


Be kell látnom, hogy nehezen viselem, ha más is dolgozik a konyhámban. Ezt leginkább azért kell bevallanom, mert Sára rámolvasta . Talán igaza is van, talán.
Mivel nálunk volt idén karácsonykor a bázis, kénytelen voltam hagyni, hogy más is érvényesüljön a tûzhely mögött. Egyáltalán nem szórakoztatott. Sára kuncogott magában, amiért egy percre sem voltam képes lazítani, folyton ott sertepertéltem a pultnál akkor is, ha nem én voltam a fõszereplõ . Tudom én, hogy karácsonykor épp az a jó, hogy közösen készülõdünk, fõzögetünk, na de mindezt az én konyhámban? A máséban igen, de nálam már más kérdés. Fegyelmeztem magam és a közjó, és családi béke érdekében igyekeztem abszolút együttmûködõ családtag lenni. Mondjuk, hogy sikerrel.

Az elsõ menü hosszan fõtt fácán leves volt fogassal és bulgár burgonyasalátával a végén egy kis bejglivel, amit az anyósomnak való sütött. A vacsora elõtt megéhezõk kedvéért elõre készültem libamáj pástétommal, amihez Sára házi kenyere szolgáltatta az alapot, a ráadást meg egy kis házi hagymalekvár.

Szóval a fácán leves. Ebbõl is voltak nézeteltérések, mert az okos nõszemélyzet három órás fõzögetés után lekapcsolata a tûzhelyet, mondván, hogy megfõtt a leves. Ez igaz is, a leves megfõtt, de még nem volt készen. Na, ez a nagy különbség. A nagy konyhán volt szerencsém látni, hogy hogyan is készül az igazán jó leves. Elõször is annyi zöldséggel kell telepakolni, amennyit nem szégyellünk. Másodszor a három órás fõzés csupán gyenge bemelegítés, tizenkét óra alatt ne is beszélgessünk. Így, amikor a család erkölcsösebb tagjai lekapcsolták a tûzhelyet, én nemes egyszerûséggel visszaállítottam a hõfokot. Így a vitát is elkerültem és a leves is ...

Folytats a blogon ... mukedvelohedonista.blogspot.com/2012/...

sponsored links

Keres?s