Nekem ĂĄllandĂłan naprakésznek kell lennem. FĂľleg miĂłta Ăşjra dolgozom. A gyerekeim hozzĂĄszoktak egy kajamennyiséghez és szĂ­nvonalhoz és nem engednek belĂľle. Úgy csĂźngenek rajtam, mint hĂĄrom szĂĄjzĂĄras pitbull. KĂśvetelĂľznek, és mindekĂśzben segĂ­teni is, meg enni isakarnak. MindenbĂľl és ĂĄllandĂłan. És persze a "meglepi" sosem maradhat el. A mĂşltkori posztban sirattam a nyarat, most azonban mĂĄr sok a jĂłbĂłl. De édességgel mindenképpen készĂźlnĂśm kellett, egyrészt miattuk, mĂĄsrészt pedig azért, mert holnap sĂźtinapot tartunk kollektĂ­ve munkahelyileg, aminek semmi mĂĄs lényege nincsen, mint az, hogy mindenki aki akar, készĂ­t valamit és egész ĂĄllĂł nap csak habzsolva zabĂĄlunk :) dĂ­cséretes kezdeményezés, és guillotine-ként sĂşlyt le azokra, akik bĂľszen fogyĂłznak. Én ĂśsszekĂśtĂśttem a kellemest a hasznossal. LeszĂśgeztem, hogy ilyen melegben be nem kapcsolom a tĂťzhelyet, Ăşgyhogy olyat kerestem, ami gyereksegédlettel, sĂźtés nélkĂźl elkészĂźlhet, ki is néz valahogy és még finom is. BĂĄr egy feltételnek nem felel meg, a vĂĄlasztĂĄsom erre az édes kis semmiségre esett, ami a klasszikus chokito-szerĂť randasĂĄggal bĂ­r, az Ă­ze azonban valami eszméletlen finom. A lényege természetesen a jĂł alapanyag. És a legjobb benne, hogy arra hivatkozva, hogy le kell hĂťlnie, el lehet ...

sponsored links