Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Kíanai ?húsvéti? tojások, azaz teatojások ???
sponsored links
Ez egy oximoron, mert valójában Kínában nem ünneplik a húsvétot. Bár elvileg a karácsonyt sem, ennek ellenére életem legnagyobb karácsonyi forgatagát mégis Hongkongban éltem át 25 fokban, egy trikóban és vékony nyári pulcsiban. Szóval semmi se kizárt, pláne, hogy a világ húsvéti dekorációjának nagy százalékát esélyesen Kínában gyártják.
Nagyon régen kaptam egy szép könyvet, ami Ázsia teáiról szól. Részben mert érdekelt, részben pedig azért, hogy olvassak angolul. Nyilván nem olvastam belõle annyit amennyit kellett volna, de négy fotó nagyon megragadt bennem. Az egyik egy kép egy régi kínai teaházról, hatalmas szürke teás dobozokkal, amin piros matricák fekete írással jelezték a doboz tartalmát. Volt egy kép egy japán teázóról, és sütirõl, és ez a két dolog volt az amibõl összeraktam itt Európában, hogy milyen lehet egy teaház ott a Távol-keleten. És ez volt az amit lépten-nyomon kerestem, de nem találtam Hongkongban. Ugyanúgy volt egy kép az indiaiakról, ahogy öntik a chai-t a kis kerámia edényekbe. A könyvek szerint az a szokás, hogy amint megisszák a teát, a kerámia edényt azonnal eltörik a betonon. Így tudják elkerülni, hogy egy felsõ kasztbéli biztosan ne érintkezzen egy érinthetetlen (azaz alsó kasztbéli) ember ajkával. Persze ebbõl se láttam semmit. Akárhány éjszakai vonaton ébredtük, akárhány állomáson, piacon, útszéli kifõzdében jártunk, mindig egy eldobható mûanyag, esetleg nem törésre szánt üvegpohárban szolgálták fel a chai-t. Így ennek a pohártörésnek a romantikáját se tudtam megtapasztalni. (Egyébként nem kizárt, hogy még él, csak mi nem futottunk bele. Például ha Kalkuttában jártam volna jobb esélyeim lettek volna.)
Az utolsó kép pedig ami nagyon megragadt, a márványos tojások fotója volt. Érdekes, hogy sose csináltam meg õket, pedig mindig ott motoszkáltak az agyamban. Ami viszont most nagyon megpiszkálta, ezt az emléket az pont Hongkong volt. A Tsim Sha Tsui kerületben volt a szállásunk, ami a belváros (bár sokszor úgy éreztem, hogy egész Hongkong egy belváros), és közvetlen a parton, a Victoria Kikötõ mellett van. Innen (is) lehet látni az este 8 órai fényjátékokat, és a kivilágított felhõkarcolókat. Onnan Hongkong szigetre mehetünk metróval is, ami egy kicsit drágább, de ha bevállalunk egy hosszabb sétát, akkor pedig mehetünk hajóval, azaz a legrégebbi hajózási társasággal a Star Ferry-vel. Ami viszont olcsóbb és sokkal izgisebb. Ahogy mentünk a Star Ferry-hez a Tsim Sha Tsui oldalon mindig megcsapott a büfék mellett egy erõs, jellegzetes és számomra idegen illat. Egy nagy tálban egy félelmetesen barna színû folyadékban ücsörögtek és illatoztak a fõtt tojások, amit fura mód sose kóstoltunk meg. A tojások eredetét leginkább Kínához kötik, és máig is ott a legelterjedtebb, mint olcsó, utcai étel vagy snack, illetve tradicionálisan a Kínai újévkor kerül az asztalra. Mondják, hogy Malajzián át Indonéziáig több helyen fellelhetõ. Bár én utóbbi helyen nem találkoztam vele.
Hazaérve – ugyan néhány havi reakcióidõvel – én is megcsináltam. Mikor fõttek a tojások teljes lázban voltam, hihetetlen Hongkong illat volt a lakásban. Két órán át csak vigyorogtam. És mikor megpucoltam, annyit bírtam mondani A Nyúlnak (mert akkor csak ketten voltunk otthon), hogy ezek gyönyörûek. Mindenkinek meg kell csinálnia, egyszerû sikerélmény, nem hétköznapi, és mindenkit el lehet vele bûvölni. A recept egyébként nem kõbe vésett, találtam olyan változatot ahol pont a teát hagyják el, vagy ahol alig fûszerezik, és olyat itt amiben még több a fûszer. Kínában leginkább az erõs ízû Pu Erh teából készítik, hisz ott a zöld tea a jellemzõ ami nem bírja a hosszú fõzést, és ezt a hõfokot.
Hozzávalók:
- 6 db tojás (vagy több is lehet)
- 1 kiskanál só
- 2 csillagánizs
- 2 rúd fahéj
- 2 evõkanál szója szósz
- 2 púpozott evõkanál fekete tea
- Víz
Adható még a fõzetbe:
- Egy kiskanál szecsuáni bors
- másfél evõkanál kínai ötfûszer keverék
1. lépés
A tojásokat tegyük egy lábasba, öntsük fel hideg vízzel, hogy kb. fél centiméterre ellepje. Forraljuk fel, és forrás után fõzzük még öt percig.
2. lépés
Vegyük ki, öntsük ki a vizet, és mossuk meg a tojásokat. Közben forraljunk még egy ugyanakkora adag vizet, mint elõzõleg. A vízhez keverjük hozzá a sót, és a szójaszószt, adjuk hozzá a fûszereket és a teát, majd tegyük vissza a tûzre.
3. lépés
Ha még melegek a tojások, akkor fektessünk egyik kezünkbe egy konyharuhát, így fogjuk meg a tojásokat egyenként, és egy evõkanál hátuljával ütögessük meg a tojás héját, hogy minél több helyen megrepedjen. Tegyünk vissza a fûszeres vízbe, forraljuk fel, majd ezt követõen gyöngyöztessük minimum két órán át. Ha lehet, a vízbe hagyjuk egy kicsit kihûlni a tojásokat, és fogyasztás elõtt óvatosan pucoljuk meg.
Megjegyzések:
- Praktikus nem friss tojásból készíteni, mert a frisseket többnyire nem lehet szépen pucolni.
- Én teafüvet használtam és azt is ajánlom, de ha minden kötél szakad helyettesítsük két feketetea filterrel. Zöld teát ne használjuk, hisz az 70-80 fok fölött, pláne ilyen hosszú fõzési idõvel keserû lesz.
- Lehet két óránál tovább fõzni, és a legjobb ha egész este a lében ázik a tojás, így jobban átjárja a fûszerek íze. Bár szerintem a tojások langyosan a legfinomabbak. És langyosan jobban is lehet érezni a fûszerek ízét.
- Elvileg nem kéne vizet cserélni a második lépésnél, csak a fõzõvízbe beleönteni a fûszereket. Mivel nem tudom, hogy a csirke popóján kívül mivel érintkezett a tojás, így szerintem higiénikusabb.
- Egy kis csalás, hogy a teaültetvényes fotók nem Kínában, hanem Indiában a Nilgiri ültetvényen készültek.
