sponsored links

Meséltem, igaz, csak a facebookon, hogy a héten egy helyi rendezvény, egy kĂśzel ezer fĂľt megmozgatĂł ifjĂşsĂĄgi tĂĄbor bĂźféjét lĂĄtom el ezzel-azzal, aminél fogva kissé elhavazĂłdtam a napokban. Tiszta szerencse, hogy nyaraltam a mĂşlt héten, Ă­gy nem fĂĄradtan vĂĄgtam neki temérdek Ăşj feladatomnak.
Az is mĂĄzli, hogy anyĂĄm befogadta a hétre a két kisebbet - mĂĄr nem Ă­rom azt, hogy kicsik, mert az ellen tiltakoznak -, NĂłra sincs itthon, Ăľ egy hihetetlenĂźl kedves gesztusnak kĂśszĂśnhetĂľen jelenleg az olasz tengerparton sĂźtteti hasĂĄt a nappal, BĂĄlint pedig ezen a rendezvényen vesz részt, amelyre én bedolgozom.
Tegnap vĂĄllaltam afféle Ăśnkéntes szolgĂĄlatot a fĂľ-fĂľ vendégelĂľadĂłt kiszolgĂĄlĂł személyzet mellett, a "szolgĂĄlat" szĂł ezĂşttal konkrétan mosogatĂĄst takar. Amikor bemutattak a személyzet vezetĂľjének - bizonyos Imre -, aki tĂśbb neves budapesti étterem, legutĂłbb az egyik legmenĂľbb kĂĄvéhĂĄz ĂźzletvezetĂľje volt, nem ĂĄtallottĂĄk neki megjegyezni:
- A MĂłni egyébként gasztroblogger.
Mire Imre lakonikusan Ă­gy szĂłlt:
- Nem igazĂĄn szeretem a gasztrobloggereket.
- Nem baj, én Ăşgyis csak amolyan ĂĄl-gasztroblogger vagyok - nyugtattam meg.
InnentĂľl hosszas beszélgetésbe kezdtĂźnk aztĂĄn a magyar gasztronĂłmiai életrĂľl, Ăľ pedig elmondta, hogy fenti summĂĄs véleményét milyen eseményekre alapozva alakĂ­totta ki; nos, meg lehet érteni. Tipikusan az az ember, akitĂľl rengeteget lehet tanulni, és akivel én - ha nem vĂĄllalkozom erre a feladatra -, talĂĄn soha az életben nem talĂĄlkozom.
Ilyen alkalmakkor sokszor elgondolkodom azon, hogy vajon hĂĄnyszor, hĂĄnyan mulasztanak el nagy lehetĂľségeket ...