EltĂťnĂľdtem, hogy mi lesz, ha a sĂźtĂľm javĂ­thatatlan, és itt maradok az Ăźnnepekre a konyha egyik legfontosabb eszkĂśze nélkĂźl. PrĂłbĂĄltam Ăśsszerakni fejben egy sĂźtĂľ nélkĂźli menĂźt. Még csak a desszertnél tartottam, amikor kiderĂźlt, van alkatrész, a sĂźtĂľ mĂťkĂśdik. HurrĂĄ!

 ImĂĄdlak hĂĄni! Meg a kĂśvetkezĂľ mondatért is: Azért prĂłbĂĄld ki elĂľtte. Légy Ăłvatos.

Oké. Mégis hogy? Lehet, hogy plusz hĂşsz fokrĂłl indul a nulla, vagy mit csintalankodott? Még nem tudom, de csĂźtĂśrtĂśkĂśn bejgli gyĂĄrrĂĄ vĂĄltozok, és majd kiderĂźl.

A kĂĄvés desszert az angliai jegyzeteimbĂľl kerĂźlt elĂľ, ahonnan az amaretti torta is jĂśtt. BĂĄr igazĂĄn kĂĄvé fanatikus vagyok, egy valamit nem szeretek, az édes kĂĄvét, és ez nekem az lett, de a probléma megoldhatĂł, ha kevesebb kĂĄvét teszĂźnk bele, és nem ...

Folytatás a blogon ... kajapiazongora.blog.hu/2011/12/21/kav...