Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Károlyi kastély / Füzérradvány
sponsored links
A füzérradványi erdõk ölelte Károlyi-kastély kívülrõl ugyan a romantika, az eklektika hangulatát õrzi, ám pompás termeiben hamisítatlan itáliai reneszánsz és kora barokk belsõépítészeti részletek fogadják az ide érkezõket. A településrõl szóló elsõ írásos feljegyzésekben olvashatjuk hogy anno a kastély a Füzéri várhoz tartozott és akkor még a Radvány nevet viselte. A kastély teljesen magával ragadott minket és hálistennek az idõ is nekünk kedvezett,így jó nagyokat sétáltunk és sokat fotóztam nektek hogy kedvet kapjatok a kastély meglátogatásához
.A Füzéri várról készült bejegyzésemet ide kattintva olvashatjátok el és nézhetitek meg az ott készített fotóimat.
A kastély története
A mai kastély elõdjének számító XVI. század végi épületet Károlyi Ede építtette át Ybl Miklós tervei alapján 1860-70 között romantikus stílusban. Károlyi Ede halálát követõen fia, László örökölte a kastélyt, aki hitvesével, Apponyi Franciskával a XIX. század végén döntött úgy, hogy eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. Csaknem két évtizedig gyûjtögették a reneszánsz és kora barokk díszítõ elemeket és berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb mûkereskedõjétõl vásároltak, ám nemcsak a kastély falaiba beépített kõfaragványokat és kandallókat, hanem berendezési és használati tárgyakat is, melyek szintén eredeti itáliai reneszánsz alkotások. Ezek közül sajnos számos darabnak nyoma veszett a II. világháború során, ám késõbb néhány visszakerült.
Károlyi László fia, István ismerte fel a kastélyban rejlõ idegenforgalmi lehetõséget, a radványi kastélyt luxusszállóvá alakították át, amely 1938 és 1944 között fogadta az akkori magyar felsõ tízezer tagjait.
Az államosítás után sokáig szanatóriumként funkcionált az épület. A 90-es évek közepén kezdõdtek meg a nagyarányú felújítási, helyreállítási munkák. Az épület egy részében múzeumot rendeztek be.
A kastélypark
A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentõségû természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerûbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák, az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételû fenyõcsoportokkal ültették be a kastélykert külsõ részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.
Elsõ írott adat a kastélyról
A település eredetileg Füzér várához tartozott, a falu neve akkor még a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a 17. századig többször cserélt gazdát. 1270-1272-ben királyi birtok, majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz, majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta.
1567-ben a Perényi család kihalt, a vár a kincstárra szállt.1603-ban Báthory Erzsébetre, a törökverõ gróf Nádasdy Ferenc hitvese lett a birtokosa a füzéri várnak és Radványnak.
1620-ban már a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt a a vidék ura. 1626-ban Réthey Péter özvegye leányának, Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta férje zálogbirtokát az ott kastély módjára épült kúriával együtt és kötelezte lányát, hogy a radványi templom építését fejezze be. Ez az elsõ írott adat a kastélyról és a templomról.
Réthey Zsófia 1660-ban visszaadta Füzért Nádasdy Ferencnek, de Radványt, az ott álló kúriával együtt megtartotta. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy Ferenc összes javait, beleértve az akkor zálogban lévõ Füzért és tartozékait is.
1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselõjének adományozta Radványt, melyet 1686-ban Károlyi László kap meg királyi adományként. A királyi adományozással megkezdõdött a füzérradványi kastély Károlyiak által történõ birtoklásának több mint két és fél évszázados története. Nemzetségük a középkorban szerzett nagy birtokokat az ország keleti felén, Szatmár megyében.