Krumplistarhonya

2011-07-22

sponsored links


"A keménytarhonya vagy krumplistarhonya jellegzetes dél-alföldi étel. Sokat fõzték ezt a makói, szegedi és vásárhelyi tanyákon?"
Évente legalább egyszer minden családban készítettek az asszonyok tarhonyát. Erre legalkalmasabb idõ augusztus volt, mert a meleg, napos idõben jól kiszáradt, ráadásul ekkor már a jércék is tojnak, így elegendõ tojás áll rendelkezésre. Ha nagy volt a család, gyorsabban elfogyott télen a tarhonya, ilyenkor kora tavasszal is gyúrtak. Tanyán általában többet készítettek, nemritkán 20 liter lisztbõl, mert itt a családon kívül a béreseket, napszámosokat is el kellett látni. Városi családok egyszerre általában 5 liter lisztbõl gyúrtak.
A felvert tojásokat sós vízzel összekeverték, és ahány liter lisztet használtak, annyi kávéskanál sót tettek bele. 5 liter liszthez fél liter vizet adtak. A liszt mennyiségétõl függõen fateknõben vagy vájdlingban gyúrták meg. A liszthez apránként csorgatták a tojásos levet, közben összedolgozták, összegyúrták. A tésztát addig dörzsölgették a teknõ oldalához egyik végébõl a másikba, amíg a lisztet föl nem vette és apró, kemény gömböket nem kaptak. Kidolgozás után átrostálták, elõbb nagyobb, majd apróbb lyukú tarhonyarostán. A túl apró és túl nagy szemû visszakerült a teknõbe, a közepes már jó volt. A többit újra összedolgozták és rostálták, mindaddig, amíg a nagyjából kevés maradt. Mivel ez nem száradt volna jól ki, még frissiben megfõzték levesnek vagy  körítésnek csirkepaprikáshoz. A tarhonyát ezután még kerekítötték; fölvert tojássárgájával meglocsolták, majd kézzel gömbölyítették. A folyosóra vagy az udvarra, szellõs helyre, sütõabrosszal leterített asztalra tették ki, száradni. Kerülték a tûzõ napot, mert...

Folytats a blogon ... limarapeksege.blogspot.com/2011/07/kr...

sponsored links

Keres?s