Krumplilángos, krumplilaska vagy krumplilepénykék
sponsored links
Ez a tészta roppant sokoldalú. készült belõle krumplilángos (legalábbis Ózd környékén így hívták ezt a tortilla-féle külsõvel rendelkezõ krumplis finomságot), tenyérnyi tócsni féle kis lepénykék amik ehetõk édesen és sósan is, valamint levesbetét is. Kifõzve pedig gyakorlatilag házi gnocchit kapunk belõle.
Hozzávalók egy jóétvágyû négy fõs családnak:
1 kg burgonyakb. 250-300 g liszt
egy evõkanál zsír
só
2 tojás
A krumplit meghámozzuk, kockákra vágjuk és egy lábasban sós vízben puhára fõzzük. Összetörjük, majd félretesszük, amíg kihûl. (Fontos, mert melegen túl sok lisztet venne fel.) Ha kihûlt, a zsírral, a sóval és annyi lisszttel, amennyit felvesz a tészta összegyúrjuk. Lisztezett felületen ökölnyi vastag kígyót sodrunk belõle. a kígyóból kétcentis, vagy centis darabokat vágunk attól függõen, hogy mekkora lepénykéket akarunk, és vagy tenyérrel kicsit kilapítgatjuk, vagy kb 3 mm vékonyra nyújtjuk attól függõen, hogy klasszikus vékony krumplilángost szeretnénk, vagy tócsnyiféle mártogatós, vagy leves mellé való lepénykéket. Nálunk mindkettõ készült és mindkettõnek nagy sikere volt.
A vékonyra nyújtott laskát egy épphogy csak kizsírozott palacsintasütõben süssük világosra mindkét oldalát. Gyorsan megsül. A kisebb lepénykéket én pár kanál olajon sütöttem ropogósra. A tészta egy kisebbik részébõl levesbetét készült a krumpli fõzõlevébõl gyártott leves mellé.
Zöldfûszeres-joghurtos és hagymás tejfölös mártogatós készült a gyerektenyérnyi lepénykék mellé. A krumplilángos egy részét pedig baracklekvárral ettük, feltekerve mint a palacsintát. Nagyon finom. A receptet a Bors Gasztro Magazin május 20-i számában találtam.