NyĂĄr elején Kricky (aki ĂĄltalĂĄban vicces kedvében szokott ilyesmiket kitalĂĄlni) szĂłba hozta, sĂľt egyenesen kijelentette, hogy "te fogod megcsinĂĄlni a szĂźletésnapi tortĂĄmat!" Ilyenkor ĂĄltalĂĄban én is viccesen rĂĄteszek egy lapĂĄttal, hogy persze-persze, meg nanĂĄ, természetesen (hangsĂşlyozom: viccbĂľl, és teljesen nem-félreérthetĂľ hangsĂşllyal), de ez kĂśrĂźlbelĂźl olyan, mintha az Alan Dunn kérne tĂľled cukorvirĂĄgokat a Ron Ben Israel tortĂĄjĂĄra.

AztĂĄn a napokban megkeresett Kricky férje, hogy egyetlen feleségének én készĂ­tsem el a szĂźletésnapi tortĂĄjĂĄt. 

Kricky férje nem szokott viccelni. 

Nem is értettem.

Ez valami vicc! Vagy jobb esetben kandi-kamerĂĄs dolog lehet...

Nem az volt!

Nem ĂśrĂźltem (tudja!)!

Egy kicsit sem (a mĂĄr fent emlĂ­tett példaként felhozott dolog miatt) megtiszteltetés ide vagy oda.

Na, meg persze a kĂśrnyéken egyetlen tortĂĄs sincs - azért azt hozzĂĄ kell tennem, és az orszĂĄg egyik legismertebb tortĂĄsa csak nem egy cukrĂĄszdĂĄbĂłl (netalĂĄntĂĄn fĂľleg nem a T*sco-bĂłl) fog szĂźlinapi tortĂĄt rendelni magĂĄnak!

AztĂĄn kisebbfajta pĂĄnikba estem.

Kriszti mĂĄr az Ăśsszes tortaĂśtletet, az Ăśsszes extra technikĂĄval egyĂźtt megvalĂłsĂ­totta. Mi Ăşjat tudnék neki mutatni!? A virĂĄgosat ...

sponsored links