Koktélparti 1938-ban
sponsored links
A koktélok "Ranschburg Jenõje" válaszol 1938-ba az Otthonunk hasábjain az oktondi háziasszonynak, hogy kell-e, illendõ-e, és érdemes-e koktélpartit adni, vagy van e praktikusabb megoldása a vendéglátásnak. Hûsöljetek egy koktéllal és véleményezzétek bátran.
Kedves Asszonyom!
Nagyon örülök a levélnek, mert alkalmat ad arra, hogy elmondjam a véleményemet egy divatos áramlatról, amelynek nálunk semmi gyökere, multja sem volt, de amit különösen félénkebb és idegent tisztelõ háziasszonyaink erõteljesen kezdenek utánozni.
Mi a koktélparti? Meghatározott idõre való meghívás, amely a meghívásban említett, meghatározott ideig tart. Mondjuk délután 5-7-ig. És ez a nagy vonzóereje, ezzel csalja meg az embereket! Ugyanis a mai fáradt, elfoglalt, még társadalmi életét is robotszerûen ûzõ ember örül, ha pontosan tudja, mennyi ideig maradnak a vendégei vagy mennyi ideig kell maradnia vendégül. Utána még egy két "program" kitelik a nap 24 órájából!
Mit adunk vendégeinknek koktél-meghíváson? Elsõsorban koktélt. Legalább kétfélét, apró sós süteményt, szendvics-falatot (ez már igen bõséges!), vékonyra vágott, zsírban sült burgonyaszeleteket jól megsózva, sós pörkölt mandulát. Szóval csupa olyasmit, ami a szomjúságot, tehát az italos kedvet fokozza.
Ez így, elsorolva, igen olcsónak látszik és mindenesetre kevesebb fáradságot okoz a beszerzése, elõállítása mint a rendes uzsonnáé, teáé! És a mai, a táplálék csökkentésére vonatkozó iránynak igen megfelel!
Csakhogy! A koktélhez nem csak gyümölcslé, de igen erõs és drága italok kellenek, mégpedig többféle és ...