Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Klasszikus piskótatekercs
sponsored links
- Nem eszem tojást - szakított félbe Carole. - És maga sem enne, ha fogalma volna arról, mit tesz a karmájával. Ami a tésztát illeti, ez talán búzalisztbõl készült tészta? Azt semmiképpen sem ehetek - túlságosan jin a testtípusomhoz. A túlzott jin elködösíti az aurát. Jobb lenne egy kis friss, fluormentes víz és egy organikus fejes saláta.
(Joanne Harris: Csokoládés barack)
Egytálételt fõztem, amihez muszáj valamit sütni levezetésképpen. A klasszikus piskótatekercs tökéletes választás ebben a melegben, mert mindössze 5 perc a tészta összeállítása, és csak 10 percig kell sütni. Nem beszélve róla, az idei isteni baracklekvárom került bele. (Arról meg végképp nem beszélve, hogy lassan eltûnnek a régi, hagyományos sütemények és ételek ebbõl a "trendi" világból...)
Én csaltam egy picit, mivel 1.: Sütésben nem vagyok igazán jó. 2.: A sütõm ezer éves és már vagy ötször szerelt, sosem tudom mit hány fokon sütök benne. Abszolút az intuíciómra hagyatkozhatom csak. 3.: A piskótatekercs amilyen egyszerû, olyan könnyû elrontani is. Lehet nagyon száraz, sûrû, fojtós vagy akár szalonnás is a tésztánk, és az élvezhetetlen. A piskótatekercsnek repülõsen könnyûnek illik lenni, és ha lekvárral készítjük, csakis házi, igazán jó lekvárral szabad tölteni.
Hozzávalók 1 nagy gáztepsinyi piskótához:
5 tojás
5 evõkanál liszt
5 evõkanál kristálycukor
csipet só
1 csapott mokkáskanál sütõpor
+ házi baracklekvár
A csalást a sütõporral követtem el, a klasszikus piskótatésztába nem kell sütõpor, ha alaposan ki van keverve. De biztosra akartam menni, úgyhogy tettem bele és nem bántam meg, mert olyan könnyû, légies lett a tekercsem, hogy csak na. Csalás ide vagy oda, eztán is így sütöm majd.
A receptben az evõkanalak kicsit púposak, tehát nem csapott evõkanál sem a liszt, sem a cukor, hanem púposkás. Piskóta alapszabály: ahány tojás, annyi kanál liszt és annyi kanál cukor kell hozzá, valamint mind a fehérjét, mind a sárgáját nagyon habosra, alaposan fel kell verni, és sütés közben ne nyitogassuk a sütõajtót, mert összeeshet a tészta.
A sütõt elõmelegítettem 170 fokra (saccperkábé). A nagy gáztepsit kibéleltem szilikonos sütõpapírral. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét pici sóval keményre vertem kézi robotgéppel, a sárgáját a cukorral pedig jó habosra, fehérre kevertem. Aztán már nem habverõvel, hanem spatulával hozzákevertem a sütõporos lisztet a cukros tojásságákhoz, végül a fehérjehabot több adagban mindehhez finoman, nehogy összetörjön. A masszát elterítettem a sütõpapíron, és 10 percig sütöttem.
Még melegen feltekertem papírostól, és így hagytam kihûlni. Hûlés után óvatosan kigöngyöltem, óvatosan eltávolítottam róla a sütõpapírt, és megkentem a lekvárral, majd visszatekertem. Végül porcukorral megszórtam.