Klasszikus fõzött piros gyümölcsleves kicsit másképpen
sponsored links
Ezer éves klasszikus, de van benne egy új hozzávaló, és emiatt kissé más az elkészítés módja is. Fõzött eper, cseresznye, meggy, ribizli leves, de most joghurttal készítettem, és ettõl olyan bársonyossá és selymessé vált, hogy "igen, akarok róla beszélni". :)) Mert így ez a leves lett a fõzött gyümölcslevesek mócártja, és nem túlzok.
A nagy 4 literes fazekamban fõztem - csurig természetesen -, mert hideg gyümölcslevesbõl vagy vájlingnyit, vagy semennyit. A gyümölcsarányok körülbelül így vannak benne: 25 dkg eper, 25 dkg ribizli, 25 dkg meggy és 0,5 kg cseresznye. Valamint másfél tasak vaníliás pudingporral sûrítettem, és 4 dl joghurtot adtam hozzá. Cukrot, fûszereket ízlés szerint lehet tenni bele, ki mennyire édesen szereti, illetve milyen ízesítõkkel. Az enyémben van fahéj, szegfûszeg, citrom héja és leve, és narancsos menta.
A trükk a következõ: ha a citrom levét és a joghurtot a legvégén adjuk a leveshez, amikor már a hidegvízfürdõben kihûtöttük, akkor nem túrósodik, hanem valami csodás selymes állagot produkál.
Tehát: elõször tegyük fel a vizet a cukorral, sóval, fûszerekkel és hagyjuk felforrni. Aztán forrdogáljon még cirka 5 percig, és ekkor tegyük csak bele a cseresznyét, meggyet, epret. Hagyjuk újra felforrni (közben jó nagy lángon hagyjuk a levest), és forrás után azonnal tegyük hidegvízfürdõbe a mosogatóba. Többször cseréljük rajta a vizet, hogy hamar hûljön. Amikor már szobahõmérsékletû, adjuk hozzá a citromlevet, joghurtot és a lebogyózott ribizlit. (Igazság szerint az epret is lehet így a legvégén, mert az is nagyon hamar összeesik. Csak így kevésbé fõ bele az íze.) Kóstoljuk, ha valami hiányzik (cukor, citromlé, só) pótolhatjuk.
Abbahagyhatatlanul finom. Ha málnával készítenénk, azt is csak kihûlés után tegyük a levesbe.