Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Kiskorú a konyhában, avagy Nagyláb cukrász babérokra tör
sponsored links
Mostanában egyre többet idõzünk a konyhában Nagylábbal kettesben. Meglehetõsen kevés süteményt eszik, de szeret segíteni és különösen szeret meglepetést okozni. Ez a mostani sütemény Mr. Kardos "meglepésére" készült. A méréstõl a ragasztásig pusztán két dolgot csináltam én: a tészta gombóccá formázását és a nyújtást.
Linzerkarika
30 dkg liszt - bár igyekszem egészségesen fõzni, mindig finomlisztet használok
20 dkg vaj - NEM margarin (!), hidegen
5 dkg porcukor
5 dkg vaníliáscukor
1 tojás sárgája
fél citrom reszelt héja - kihagyható, most nálunk is kimaradt, mert elfelejtettem
Minden egy tálba máértünk, a vajat kockára vágva tettük bele, majd tésztagombócot készítettünk. Nem kell félni, hogy száraz és sosem áll össze, össze fog! Türelem, csak gyúrni-gyúrni. Amint összeáll, rögtön hagyjuk abba a gyúrást, mert ha túlgyúrjuk, törni fog nyújtásnál és csak kínlódni fogunk. A tálat folpackal lefedve egy órára hûtõbe tettük.
Én két részre szoktam vágni a gombócot, az egyikbõl az alsó részeket készítjük el, a másikból a tetejét, a maradékból pedig ami sikerül. Nekünk 26 db rendes és 1 db "rendetlen" formára futotta.
Sütõpapírral bélelt tepsiben, 200 fokon 10 perc alatt készre - épp csak rószaszínedik a széle- sütöttük. Kicsit kihûlt és lekvárral - csipkebogyó és szilva - összeragasztgattuk. Nem szórtuk meg procukorral, szerintem ez így is elég édes.
Mikor Mr. Kardos hazaért, Nagyláb izgatottan adta át a tál süteményt. Nagy volt az öröm! Estére 6 db maradt, s kaptam is a kérdést: holnap nem akartok megint sütni? Hát már ezért megérte..
Próbálják ki!
Linzerkarika
30 dkg liszt - bár igyekszem egészségesen fõzni, mindig finomlisztet használok
20 dkg vaj - NEM margarin (!), hidegen
5 dkg porcukor
5 dkg vaníliáscukor
1 tojás sárgája
fél citrom reszelt héja - kihagyható, most nálunk is kimaradt, mert elfelejtettem
Minden egy tálba máértünk, a vajat kockára vágva tettük bele, majd tésztagombócot készítettünk. Nem kell félni, hogy száraz és sosem áll össze, össze fog! Türelem, csak gyúrni-gyúrni. Amint összeáll, rögtön hagyjuk abba a gyúrást, mert ha túlgyúrjuk, törni fog nyújtásnál és csak kínlódni fogunk. A tálat folpackal lefedve egy órára hûtõbe tettük.
Én két részre szoktam vágni a gombócot, az egyikbõl az alsó részeket készítjük el, a másikból a tetejét, a maradékból pedig ami sikerül. Nekünk 26 db rendes és 1 db "rendetlen" formára futotta.
Sütõpapírral bélelt tepsiben, 200 fokon 10 perc alatt készre - épp csak rószaszínedik a széle- sütöttük. Kicsit kihûlt és lekvárral - csipkebogyó és szilva - összeragasztgattuk. Nem szórtuk meg procukorral, szerintem ez így is elég édes.
Mikor Mr. Kardos hazaért, Nagyláb izgatottan adta át a tál süteményt. Nagy volt az öröm! Estére 6 db maradt, s kaptam is a kérdést: holnap nem akartok megint sütni? Hát már ezért megérte..
Próbálják ki!