Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Kiskifli, nagykifli?
sponsored links
Barca vagy Real? Sör vagy bor? Ketchup vagy mustár? Lépcsõ vagy lift? Felvegyem vagy hadd sírjon? Federer vagy Nadal? Meki vagy Burger King? Húszas vagy harmincas? Savas vagy mentes? Kávé vagy tea? Hason vagy háton? Jössz vagy menjek? Kemény vagy lágy? Körte vagy szilva? Szõke vagy barna? Most, vagy ráér azonnal? Itt eszi, elviszi? Hamburger vagy hot-dog? Hagymával vagy anélkül? Korsó vagy pohár? Fehér vagy vörös, netán rozé? Csillag vagy fecske? Ma fürdessünk vagy holnap? Eldöntendõ kérdések sorozata, amelyekkel életünk során nap mint nap találkozunk és amikre mindig, minden helyzetben tudnunk kéne a patent választ. Ami persze nem mindig egyszerû, na nem a Barcára és a korsóra gondolok. Hanem például arra, hogy kifli legyen vagy zsemle? Én mindig is azt gondoltam, hogy a kiflinek nincs létjogosultsága, mert a kifli a pékáruk evolúciós zsákutcája, ami kihalásra van ítélve. Mert nincs semmi, ami mellette szólna (a zsemle ellenében): nehéz felvágni, nehéz megvajazni, nehéz beleerõltetni egy szelet párizsit és nehéz becsomagolni. Talán egyedül megenni könnyû, ha már odáig eljut az ember. De hát mindenkinek más tetszik és ez a sokszínûség teszi olyan gyönyörûvé az életet. Így amikor rájöttem, hogy a feleségem hardcore kiflipárti, nem maradt más választásom, mint megbarátkozni ezzel az értelmetlen péktermékkel.? Know your enemy? (ismerd meg az ellenfeled) ? gondoltam magamban, mi sem egyszerûbb, megsütöm, hátha jóban leszünk. És így is lett: az alábbi rém egyszerû kifli receptet a Nõk Lapja Konyha Desszert különszámából vettem, ami egyébként (félszakmai szemmel) az egyik legbelevalóbb és legklasszabb gasztro magazin, amivel az elmúlt idõszakban találkoztam.
Hogy nehéz volt-e lefotózni anélkül, hogy ráfolyjon a nyálam? Igen.
Hozzávalók 8 db vajas kiflihez:
30 deka liszt: nálam 20 deka búzaliszt és 10 deka teljes kiõrlésû lisztbõl készült
5 deka vaj
2 dl langyos tej
4 gramm (fél csomag) száraz élesztõ
2 tk só
1 tojássárgája a kenéshez
A csendéletes kompozíciókon még biztosan dolgoznom kell.
A lisztet kimérjük, tálba öntjük, beleszórjuk a sót és az élesztõt, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat és a langyos tejet.
Kézzel (vagy aki menõzne, dagasztógéppel) készre dagasztjuk, akkor vagyunk jók, ha a tészta már teljesen elválik az edény falától, illetve a munkapulttól. 5-10 perc alatt kézzel is bõven elérjük ezt az állagot.
A kelt tésztát letakarva melegebb helyen kb. másfél óra alatt a duplájára kelesztjük.
Ha már megkelt, lisztezett felületen kb. fél centi vékonyra nyújtjuk a tésztát, lehetõség szerint egy kört formálva. Ugyanis ha megvagyunk, ezt a kört kell egy éles késsel 8 egyforma cikkelyre vágnunk.
A cikkelyeket a vastag (széles) végétõl kezdve feltekerjük egészen a csúcsáig, és úgy helyezzük egy sütõlappal kibélelt tepsibe, hogy ez a csúcsa legyen alul.
A végeredmény, 8 db fél (negyed?)hold alakú tésztatekercs, ami már magában hordozza egy késõbbi kifli alapvetõ ismertetõ jegyeit.
A sütõlapon újabb fél órát pihentetjük (kelesztjük) a tésztát, ez alatt elõmelegítjük a sütõt 180 fokra.
Utolsó lépésként egy tojássárgájával alaposan bekenjük a kifliket, hogy a sülés alatt ne legyenek sápadtak és a fotón is jól mutassanak.
A kiflik kb. 20 perc alatt sülnek látványosan szépre-készre, és a jó hír az, hogy a répatortával ellentétben õket már nem kell pihentetni. Sõt. Hideg vajjal és házi baracklekvárral olyan reggelivel lephetjük meg a kedvesünket, hogy könny szökik a szemébe. Érdemes kipróbálni. Azóta én is a kiflikkel vagyok.
Hogy nehéz volt-e lefotózni anélkül, hogy ráfolyjon a nyálam? Igen.Hozzávalók 8 db vajas kiflihez:
30 deka liszt: nálam 20 deka búzaliszt és 10 deka teljes kiõrlésû lisztbõl készült
5 deka vaj
2 dl langyos tej
4 gramm (fél csomag) száraz élesztõ
2 tk só
1 tojássárgája a kenéshez
A csendéletes kompozíciókon még biztosan dolgoznom kell.A lisztet kimérjük, tálba öntjük, beleszórjuk a sót és az élesztõt, majd hozzáadjuk az olvasztott vajat és a langyos tejet.
Kézzel (vagy aki menõzne, dagasztógéppel) készre dagasztjuk, akkor vagyunk jók, ha a tészta már teljesen elválik az edény falától, illetve a munkapulttól. 5-10 perc alatt kézzel is bõven elérjük ezt az állagot.
A kelt tésztát letakarva melegebb helyen kb. másfél óra alatt a duplájára kelesztjük.
Ha már megkelt, lisztezett felületen kb. fél centi vékonyra nyújtjuk a tésztát, lehetõség szerint egy kört formálva. Ugyanis ha megvagyunk, ezt a kört kell egy éles késsel 8 egyforma cikkelyre vágnunk.
A cikkelyeket a vastag (széles) végétõl kezdve feltekerjük egészen a csúcsáig, és úgy helyezzük egy sütõlappal kibélelt tepsibe, hogy ez a csúcsa legyen alul.
A végeredmény, 8 db fél (negyed?)hold alakú tésztatekercs, ami már magában hordozza egy késõbbi kifli alapvetõ ismertetõ jegyeit.
A sütõlapon újabb fél órát pihentetjük (kelesztjük) a tésztát, ez alatt elõmelegítjük a sütõt 180 fokra.
Utolsó lépésként egy tojássárgájával alaposan bekenjük a kifliket, hogy a sülés alatt ne legyenek sápadtak és a fotón is jól mutassanak.
A kiflik kb. 20 perc alatt sülnek látványosan szépre-készre, és a jó hír az, hogy a répatortával ellentétben õket már nem kell pihentetni. Sõt. Hideg vajjal és házi baracklekvárral olyan reggelivel lephetjük meg a kedvesünket, hogy könny szökik a szemébe. Érdemes kipróbálni. Azóta én is a kiflikkel vagyok.