Kiscsillagom, manióka
sponsored links
Kezd fellendülni a szociális életünk a kertben és a környékén. Igen aktív szomszédaink vannak, fõleg az egyik, F. szomszéd. Újabban kiscsallagom lettem neki, aminek nem tudok maradéktalanul örülni, ezt be kell vallanom. Nem mondhatnám, hogy nem szeretem a társaságot, de csak módjával, és hát kevésbé agilis emberekkel, na.
Viszont F. szomszéd térül-fordul, kerül vödör 8 db, létra 2 db, reggel szedett friss csiperke vagy 2,5 kg. Az ígéretek között van szilvapálinka, elõzõ lakó által elcseszett kiskert miatt garázs ázásának kijavítása, és tartok tõle, hogy nem tudok olyat kiejteni a számon, amire ne tudna azonnal megoldást. Ezért aztán jól meggondolom, mit beszélek, mert hát ugye mit kérnek majd cserébe... Nem szeretem én ezt, bármennyire is nyavíkolásnak tûnik.
Jó, mondjuk a gomba ellenében van sárgabarack, remélem, le is van tudva, leszedte az adagját a fánkról.
A szilvapálinkát kifizetjük, nincs ugyanhagydmár meg ilyenek.
Ellenben a kiskert téma rázósabb. Eleve az otthon van nálunk. Meg mi úgy gondoltuk, kifizetjük a munkát, ahogy azt ugye illik. De gyanús nekem, hogy barátilag gondolja kisebb mulatozás fejében: ebéd, vacsora, sörök stb. Amivel olyan sok baj nincs is, de a satöbbi, amivel nem vagyok kibékülve. Mindenesetre majd próbálok nem jelen lenni az akciónál.
A fentieknek egyébként egyáltalán nincs köze a poszt további részéhez.
Gyerekkoromban, amikor Molnár Gábor könyveit olvastam és fújtam kívülrõl szinte az összes Amazonas mentén fellelhetõ kígyó nevét latinul is, az emlõsök nevét latinul már nem, de azért azok is nagyon mentek, még a madarakkal is ...