NosztalgiĂĄtĂłl megszépĂźlĂľ aranykor vagy éppen barbĂĄr, sĂśtét idĂľszak: valahol e két véglet kĂśzĂśtt mozog a szocializmus konyhĂĄjĂĄnak megĂ­télése. Azért ahogy az lenni szokott, a valĂłsĂĄg jĂłval ĂĄrnyaltabb ennél. Azon elmélkedĂźnk, milyen volt a magyar gasztrotĂśrténelem eme ellentmondĂĄsos fejezete.

Nem volt olyan vĂĄltozatos a szocializmus konyhĂĄja, ahogy arra a (szépĂ­tĂľ) nosztalgiĂĄval emlékezĂľk mondjĂĄk. De nem is volt annyira szĂśrnyĂť, mint azt sokan a fine dining gasztrokĂśzbeszédben bizonygatjĂĄk. ValĂł igaz, hogy a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşt kĂśvetĂľ életrend kialakulĂĄsa az addig virĂĄgzĂł, nemzetkĂśzi viszonylatban is (el)ismert magyar gasztronĂłmiĂĄt hazavĂĄgta. Pontosabban megakasztotta, néhol visszatartotta a fejlĂľdését, mikĂśzben a nyugati konyha elrobogott mellette.

Azonban kĂśzvetlenĂźl nem annyira a gasztronĂłmiĂĄt érintette a szocialista vilĂĄg- és eszmerendszerrel egyĂźtt jĂĄrĂł (negatĂ­v) hatĂĄs. Sokkal inkĂĄbb az alapanyagok ĂĄltalĂĄnos minĂľsége és a szakképzés szenvedte meg jelentĂľsen ezt az idĂľszakot, de leginkĂĄbb a (kĂśz)Ă­zlést, gondolkodĂĄst érte a legnagyobb sérĂźlés. És ne legyenek illĂşziĂłink: utĂłbbi még mindig gĂĄtja a megfelelĂľ fejlĂľdésnek.

BotorsĂĄg lenne azt gondolni, hogy a szocialista ember nem szeretett jĂłkat és sokat enni: elég a kaviĂĄros, pezsgĂľs, vadhĂşsos pĂĄrtvacsorĂĄkra gondolni. A vilĂĄgrend sajĂĄtossĂĄga, hogy a mennyiség és népétkeztetési szempontok nagyobb hangsĂşlyt kaptak: csak éppen a minĂľségi szempontok kerĂźltek hĂĄttérbe.

A szocialista gondolkodĂĄsba egyszerĂťen nem fért bele, (és valljuk be, nem is valĂłsulhatott volna meg) a kapitalista ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/06/07/kis_ma...