Volt egy hĂĄzunk a szigeten, a Szentendrei szigeten.

Abban az idĂľben szĂźletett a Fiunk és ĂĄpoltam ÉdesanyĂĄm. A Férjem a FĂľvĂĄrosban (munka és a lakĂĄsunk) mi a Gyermekemmel vidéken a SzĂźleimnél.

A szigeti hĂĄz volt a kĂśzĂśs pont, ott volt a "kiscsalĂĄd" egyĂźtt hétvégén. BejĂĄrtuk a szigetet, keresztĂźl-kasul, az északi csĂźcskétĂľl-délig, legtĂśbbszĂśr biciklivel.

Abban az idĂľben a Rosinante fogadĂł, majdnem minden hétvégi célpont volt. Volt amikor ott ebédeltĂźnk, reggeliztĂźnk, volt, hogy csak egy desszertre, kĂĄvéra tértĂźnk be. No és felfrissĂźlni, a biciklitĂşra utĂĄn és elĂľtt, a nem tĂşl nagy, de ĂźdĂ­tĂľ, frissĂ­tĂľ vizet rejtĂľ medencében.

Oly szorosan tartozott az életĂźnkhĂśz, mintha mindig is része lett volna.

SzĂ­vĂźnkbe zĂĄrtuk a tulajdonos hĂĄzaspĂĄrt.

ÉdesanyĂĄm halĂĄla utĂĄn, ApĂĄmat magunkhoz kellett venni. Pestre nem jĂśhetett a picinyke lakĂĄsunkba, mi hozzĂĄ nem mehettĂźnk a vĂĄrostĂłl valĂł tĂĄvolsĂĄg miatt. Eladtuk amink volt és egy harmadik helyre kĂśltĂśztĂźnk. Kilenc év telt el azĂłta, s bĂĄr a szigeten évente teszĂźnk villĂĄmlĂĄtogatĂĄst, hisz csalĂĄdi szĂĄlon van ott kapcsolat, de sem a szigetspiccen, sem a Rosinantéban nem jĂĄrtam tegnapig, amikor is a nagyobb csalĂĄd kĂśrében ĂźnnepeltĂźk AnyĂłsom szĂźletésnapjĂĄt. Hol mĂĄshol...

S bĂĄr tĂśrténtek vĂĄltozĂĄsok ez idĂľ alatt, hisz a "most" egészen mĂĄst kĂśvetel meg, egy étterem-szĂĄllodĂĄtĂłl az életbenmaradĂĄs érdekében, de a kedves fogadtatĂĄs és bĂşcsĂşzĂĄs mit sem vĂĄltozott. A hihetetlen profi gĂĄrda ottlétĂźnkkor, egy kisebb eskĂźvĂľ résztvevĂľit, Bereznay TamĂĄs vezette fĂľzĂľtanfolyam résztvevĂľit, és jĂłnéhĂĄny "civil" tĂĄrsasĂĄgot lĂĄtott vendégĂźl gĂśrdĂźlékenyen.

TĂĄgas kertjĂźkben, épĂźletĂźkben mindenki nagyszerĂťen, de egymĂĄst nem zavarva szĂłrakozott. 

A vendéglĂĄtĂĄs a vendégrĂľl szĂłl: az ételsor kifogĂĄstalan, a kiszolgĂĄlĂĄs szintén.

Ezt tapasztalva nyugodt szĂ­vvel ajĂĄnlom* a Rosinante fogadĂł legkĂśzelebbi progjamjĂĄt,  JĂşlius 29-én egy csalĂĄdi ...