Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Ki vagyok én?
sponsored links
Ahogy ígértem, válaszolok a feltett kérdésekre. Elnézéseteket kell kérnem, de egyben nem fog menni, mivel elég sok a kérdés - e-mailben is kaptam -; ezen kívül vannak olyanok, amelyek akár egy egész bejegyzést is kitehetnek, azokat majd külön válaszolom meg.
Most tehát az elsõ rész következik.
Mi indított arra, hogy virtuális naplót vezess, és mi motivál azóta?
Bár ennek a történetét már többször leírtam, nyilván, aki nem olyan régóta olvas, vagy nem rendszeresen, nem találkozott még vele. Nos, amikor Zsófival terhes lettem, tehát lassan már kilenc éve, egy volt újságíró-iskolás tanárom, Zöldi László javaslatára belekezdtem egy nagycsaládos témájú könyv írásába. Össze is állítottam közel 60 oldalt, de aztán megakadtam. Vagy az ihlet szállt el, nem is tudom. Ott porosodott a polcon, mert ki is nyomtattam, sõt, egy barátnõm révén eljuttattam a Nõk Lapja egyik szerkesztõjéhez, aki, mint utóbb kiderült, olvasatlanul dobta az egészet a kukába. Idõnként, amikor eszembe jutott ez az egész, törtem a fejem, mi legyen ezzel az anyaggal? Lehet, hogy megírom, aztán a kutya nem lesz kíváncsi rá, akkor meg minek is dolgozom vele? Aztán egy nap ráakadtam Fûszeres Eszter blogjára, ott is ragadtam órákra, és belém hasított a felismerés: én is ilyet akarok csinálni. Az jutott eszembe, hogy szépen felrakosgatom a ...
Most tehát az elsõ rész következik.
Mi indított arra, hogy virtuális naplót vezess, és mi motivál azóta?
Bár ennek a történetét már többször leírtam, nyilván, aki nem olyan régóta olvas, vagy nem rendszeresen, nem találkozott még vele. Nos, amikor Zsófival terhes lettem, tehát lassan már kilenc éve, egy volt újságíró-iskolás tanárom, Zöldi László javaslatára belekezdtem egy nagycsaládos témájú könyv írásába. Össze is állítottam közel 60 oldalt, de aztán megakadtam. Vagy az ihlet szállt el, nem is tudom. Ott porosodott a polcon, mert ki is nyomtattam, sõt, egy barátnõm révén eljuttattam a Nõk Lapja egyik szerkesztõjéhez, aki, mint utóbb kiderült, olvasatlanul dobta az egészet a kukába. Idõnként, amikor eszembe jutott ez az egész, törtem a fejem, mi legyen ezzel az anyaggal? Lehet, hogy megírom, aztán a kutya nem lesz kíváncsi rá, akkor meg minek is dolgozom vele? Aztán egy nap ráakadtam Fûszeres Eszter blogjára, ott is ragadtam órákra, és belém hasított a felismerés: én is ilyet akarok csinálni. Az jutott eszembe, hogy szépen felrakosgatom a ...