sponsored links

1986 januĂĄrjĂĄban rohadt hideg tél volt. Egy péntek délutĂĄn elkezdett zuhogni a hĂł, és a hĂłkotrĂłknak ugye csak hétfĂľn kezdĂľdĂśtt a munkaideje, hĂĄt tojtak a pestiekre, minket meg ellepet... és megfagyott... és hétfĂľ reggel nem volt kenyér szĂĄllĂ­tĂĄs!
- Jaj Istenem, most mi lesz? - sopĂĄnkodott az anyĂłsom, aki nagyon kenyeres volt. - Nem tudok kenyér nélkĂźl létezni!
- Majd sĂźtĂśk én, nagymama! - nyugtattam meg.
Úgy is lett. NekiĂĄlltam az elsĂľ kenyerem megalkotĂĄsĂĄhoz. Tudtam, hogyan kell készĂ­teni, mert a hajĂłkon szĂ­vesen lebzseltem a szakĂĄcsok kĂśrĂźl, ellestem a gyakorlatot, és elraktĂĄroztam, mint elméletet. tehĂĄt eljĂśtt az ideje, hogy elĂľvezessem a kenyeret a tudatom rejtekébĂľl.
MegsĂźtĂśttem.
Mit mondjak, remek lett!
Szép barna-piros a héja, voltak jĂł kis rĂźcskĂśk rajta, ami letĂśrésre ingerelte az asszonynépeket.
KihĂťlt.
MegkĂłstoltĂĄk.
Izgatottan vĂĄrtam a kritikĂĄt.
- Finom! - mondta mosolyogva az anyĂłsom. - És ha holnap is sĂźtsz, sokkal jobb lesz, ha meg is sĂłzod...
MĂĄsnap sĂźttem, sĂłztam... és nagymama kérésére ezutĂĄn minden mĂĄsnap megismételtem. HĂłnapokig nem érdekelt senkit az ABC, van-e kenyér, vagy se. AztĂĄn behajĂłztam, és "leszoktak" a jĂłsĂĄgrĂłl, de azĂłta a kenyérsĂźtés nem ...