KépfrissĂ­tés a 2007. 07. 31-iki bejegyzéshez.

ValĂłszĂ­nĂťleg sokan nem értenek meg, de mi - a csalĂĄdom - szeretjĂźk a legtĂśbb fĂľzeléket. PéldĂĄul a kelkĂĄposztĂĄt is.

Ezért beszereztem egy csinos kelkĂĄposztĂĄt, olyat, amin még a kĂźlsĂľ sĂśtétzĂśld levelei is rajta voltak, és nem voltak fonnyadtak. Csak az volt a gond, hogy a mi adagunkhoz (2 személy) képest tĂşl nagy volt.

JĂłl megmostam, négybe, majd ujjnyi csĂ­kokra vĂĄgtam, fazékba, vĂ­zbe pakoltam, egyet forraltam rajta. Ekkor leszĂťrtem, egy részét félretettem a fagyasztĂłba egy késĂľbbi alkalomra. (Ha nem teszek el belĂľle, akkor is mindig felforralom egyszer, aztĂĄn leĂśntĂśm az elsĂľ levét.)

A maradékot tovĂĄbb fĂľztem annyi vĂ­zben, ami nem lepi el egészen, mert a kĂĄposzta terjedelme a fĂľzés sorĂĄn sokkal kisebb lesz. RĂĄszĂłrtam egy pici ĂľrĂślt kĂśménymagot, borsot és borsikĂĄt (mĂĄs néven csombort), megsĂłztam.

HĂĄrom inkĂĄbb kicsi, mint kĂśzepes szem krumplit meghĂĄmoztam, aprĂł darabokra vĂĄgtam, hozzĂĄkevertem a ...

Folytatás a blogon ... beck.blog.hu/2011/10/20/kelkaposzta-f...