Karácsonyi szikrák

2012-12-23

sponsored links


Demokratizáltam a mézeskalácssütést. Nemcsak a lányomhoz hívtam barátnõket egy közös alkotásra, hanem kisfiamhoz is a barátait. Érdekes projektnek indult az elsõs fiúk és a hatodikos lányok közös munkálkodása. Ugyan együtt nem játszottak (kardozás vs. karaoke-party), a mézeskalácsok elkészítésekor azonban a legnagyobb egyetértésben mûködtek együtt és a vacsorát is átlengte az együttlevés békés hangulata. Szeretném, ha az iskolában is úgy mennének el egymás mellett, hogy tudják, nem idegenek egymásnak. Szeretem, ha a közösséget sok szál tartja össze.

Ballagtam haza szatyromban a zsákmánnyal, kicsit több mint egy kiló õzapróhúst vettem igen kedvezõ áron. Az ünnepekre szánom, szeretném megismételni a tavalyi sikersztorit: jó sûrû, hosszúlevû vörösboros pörkölt (idén talán nem felejtem ki belõle a borókabogyót) sztrapacskával. A szatyorban ott volt még a fácánaprólék is levesnek, ami mellé gyöngytyúkút fõzök majd, aztán tepsibe téve, tejföllel locsolgatom, krokettel tálalom, ahogy Apukámtól tanultam. Örömmel cipeltem hát a kincseimet, míg eszembe nem ötlött, hogy én éppen a Bambit olvasom fel gyermekeimnek. Most koppant súlyosan a mondat: "Bambi nem látta többé az anyját."
(Arról nem beszélve, hogy a gyöngytyúkot én nem akartam korábban megenni, annyira tetszettek ezek a kedves állatok, de hát csak az ökör következetes.) Még nem vallottam be a gyerekeimnek, hogy mi lapul a mélyhûtõben.

Kisfiamat épp a barátja húzta az osztálykarácsonyi megajándékozáskor. Egy csodaszép tollakkal ékes indián rosszálomûzõ karikát kapott tõle, amit már fel is szerelt az ágya fölé. Celluxszal természetesen. És diadalmas pofácskával azt is közölte, hogy ...

Folytats a blogon ... hazisarkany.blogspot.com/2012/12/kara...

sponsored links

Keres?s