Pont akkor kerĂźlt a kezembe az egyik kedvenc ifjĂşsĂĄgi kĂśnyvem, Malgorzata Musierowicz: A karfiol virĂĄga , amikor olvastam Makacska blogszĂźletésnapi jĂĄtékĂĄrĂłl. Azt kérte Kati a jĂĄtékĂĄra jelentkezĂľktĂľl, hogy egy kedvenc olvasmĂĄnyukbĂłl prĂłbĂĄljanak egy ételt elkészĂ­teni.

Ebben a 87-es kiadĂĄsĂş, lengyel ifjĂşsĂĄgi regényben egy négygyermekes anyuka gyomorfekély miatt kĂłrhĂĄzba kerĂźl és a kissé szétszĂłrt, filozĂłfus apuka és a 17 éves Gabriella nyakĂĄba szakad a hĂĄztartĂĄs és a kisebb gyerekek gondja. Gaba szakĂĄcskĂśnyvbĂľl és édesanyja jegyzeteibĂľl prĂłbĂĄlgatja szĂĄrnyait a konyhĂĄban és a kĂśnyv végén egy remek csokolĂĄdétortĂĄt is sĂźt. Ezt a részt mĂĄr gyerekként élvezettel olvastam Ăşjra és Ăşjra, alig vĂĄrtam, hogy egyszer én is sĂźthessek egy csokitortĂĄt.....:)

És hogy miért karfiol-virĂĄg? Mert Gaba udvarlĂłja minden randira hĂ­vott lĂĄnyt ugyanazzal kĂĄbĂ­tott, miszerint az almavirĂĄghoz hasonlatosak. A talpraesett, vagĂĄny Gaba azonban alaposan megszégyenĂ­ti ezzel kapcsolatban, mire a fiatalember, Janus Pyziak azt mondja neki: Gabriella nem is hasonlĂ­t az almavirĂĄghoz, nincs benne semmi romantika, inkĂĄbb egy karfiolhoz hasonlĂ­t!

A kĂśnyv végén, a kibékĂźlésnél Janus bocsĂĄnatot kért és elmondja, hogy utĂĄnanézett a dolognak és a karfiol maga is ...

sponsored links