Karalábéleves a tökéletes galuska receptjével
sponsored links
25 évvel ezelõtt nem a spárga és a medvehagyma volt a primõr zöldség, hanem a karalábé, és én akkor is nagyon vártam a tavasz hírnökét. Sose fogom elfelejteni a tavasz elsõ friss karalábéjából fõtt levest, amiben a legfinomabb petrezselymes galuskák úszkáltak kézen fogva a karalábékkal.
Már akkor is ettem a zöldségeket minden állapotukban, nyersen párolva fõve, vagy akár héjastul. A karalábé ebbõl a szempontból különösen izgalmas volt, mert nyersen is ettem, de ellenállhatatlan volt kevés sóval és borssal párolva, és megfõve puhán a tejfölös leveseb is. Azóta is így vagyok ezzel a zöldséggel, illetve a levessel, a különbség pusztán annyi, hogy most már egész évben van karalábé, soha nem fás, és lilából zöld lett. Nem kell megvárnom a tavaszt, egész évben ehet karalábélevest, de tavasszal még mindig különös nosztalgiával eszem.
Ezen az ételen tanultam meg, hogy egy galuskának mekkorának kell lennie. Papi halálra gyötört, ha nem voltak egyformák, ha nagyobbak voltak a kelleténél (általa elvártnál), vagy nem voltak elég csinosak, takarosak. Higgyétek el nehéz az ifjonti hévnek parancsolni, amikor valamit feleannyi idõ alatt is el lehetne végezni, és ez a galuskákkal pont így volt. 20 nagy galuska elkészítése sokkal kevesebb idõ és energia, mint ugyanannyi tésztából 50 miniatûr kiszaggatása. De megtanultam, nálunk nincsenek kanál méretû szörnyek a tányéron, sõt egy kanálon két vagy akár három is elfér belõlük.
Ez a méret dolog a konyhában is kardinális kérdés.
Hozzávalók: ...