A kaporleves az élesztĂľpĂĄstétomhoz hasonlĂłan a hĂĄborĂşs évek egyik gyakran fĂľzĂśtt étele volt, hiszen nem sok alapanyagot igényelt: egy marék kaprot, némi hagymĂĄt, pirospaprikĂĄt, sĂłt, lisztet, és ha a hĂĄziasszony gyakorlott volt, és megfelelĂľ arĂĄnyban hasznĂĄlta a hozzĂĄvalĂłkat, remek, sĂťrĂť, tĂĄplĂĄlĂł levest tehetett ebédidĂľben a csalĂĄdja elé.

Akkoriban ritkĂĄn kerĂźlt az ĂĄtlagemberek asztalĂĄra hĂşsféleség, ezért a kreatĂ­vabb asszonyok igyekeztek a maximumot kihozni a hĂĄztĂĄji fĂťszernĂśvényekbĂľl és alapvetĂľ élelmiszerekbĂľl. A kaporleves pedig szerény hozzĂĄvalĂłi ellenére olyan laktatĂł és rostdĂşs étel, amely voltaképp fĂľfogĂĄsnak is tekinthetĂľ, plĂĄne, ha levesbetétként fĂľtt tojĂĄst kĂ­nĂĄlnak hozzĂĄ. 

A kapor roppant egészséges fĂťszer- és gyĂłgynĂśvény, nem véletlenĂźl hasznĂĄltĂĄk mĂĄr az Ăłkori népek is gyĂłgyĂĄszati célokra: segĂ­t emésztési panaszok és bélpangĂĄs esetén, megszĂźnteti a fejfĂĄjĂĄst, erĂľs vĂ­zhajtĂł, csillapĂ­tja a hĂĄnyingert, és hatékonyan csĂśkkenti az ĂĄlmatlansĂĄgot valamint a fogĂ­nygyulladĂĄst.

Az anyukĂĄm régebben nagyon gyakran készĂ­tette el nekĂźnk ezt a fogĂĄst, Ă­gy ĂśrĂśmmel konstatĂĄltam, hogy a pontosan lediktĂĄlt receptjének hĂĄla a kaporleves ĂśrĂśkre olyan marad, mint amilyennek emlékeztem rĂĄ. :-) Õ persze mindig ĂĄlomszép, hibĂĄtlan kĂźlsejĂť buggyantott tojĂĄsokkal készĂ­tette el (amikor is enyhén sĂłs-ecetes, gyĂśngyĂśzve forrĂł vĂ­zben, merĂľkanĂĄl segĂ­tségével fĂľzzĂźk meg a tojĂĄsokat, és ezĂĄltal amolyan fĂĄtyolos kĂźlsejĂźk lesz), de nekem ehhez nem volt ...