Kaláka - gasztronovella
sponsored links
Már régóta szemeztek egymással. Egy emelet választotta el õket egymástól, néha össze is futottak a lépcsõházban. Mindkettõjükben megvolt a titkos hajlandóság, hogy az udvarias köszönésen túl váltsanak is pár kedves szót is egymással, de valahogy sohasem adódott rá megfelelõ alkalom.
- Ciki lenne most leszólítanom - gondolta egyszer a férfi, mikor éppen a kukákhoz vitte volna le a szemetesvödröt - Mit gondolna, ha észrevenné a sörös dobozok garmadáját, amit tegnap a névnapomra felugró barátaim ürítettek ki? Még azt hinné, hogy amolyan magányos zugivó vagyok!
Így hát csak biccentett és szedte a lábát, mint akinek rengeteg dolga van.
Az asszony meg hol az öltözetével, hol a frizurájával, sminkjével volt elégedetlen, ha találkoztak a kapuban vagy a lépcsõfordulóban.
Ám egy szombaton, kora délután mégis megtört a jég. A nõ ért elõbb a kapuhoz, két fonott kosarát letette és elkezdte kulcsát keresgélni. A férfi ekkor ért oda és elõzékenyen kinyitotta neki a kaput, sõt, ha már ott volt, felkapta az egyik kosarát is.
- Jaj, ne fáradjon vele! -szabadkozott a nõ - Nem olyan nehéz! Csak egy kis kucsmagomba van benne!
- Nahát! - álmélkodott a férfi - Rendszeresen járok a piacra, de még sosem láttam, hogy ezt is lehet kapni!
- Hát, nem is onnan hozom! - mosolygott a fiatalasszony - Magam szedtem a szadai dombokon!
A férfi akkor vette csak észre, hogy a nõ könnyû, régen pionyerkának nevezett turistabakancsot visel, a hozzávaló, norvégmintás gyapjú zoknival, felette meg feszes, térd alá érõ, legombolt szárú, feszes kordnadrágot, mely kiemelte karcsú combját és feszes csípõjét.
- Egy ilyen csinos hölgy nem fél egyedül az erdõt járni? - évõdött a férfi.
- Ki mondta, hogy egyedül? - replikázott a nõ, de hamar rájött, hogy válasza félreérthetõ, így hozzátette - Van két ...
- Ciki lenne most leszólítanom - gondolta egyszer a férfi, mikor éppen a kukákhoz vitte volna le a szemetesvödröt - Mit gondolna, ha észrevenné a sörös dobozok garmadáját, amit tegnap a névnapomra felugró barátaim ürítettek ki? Még azt hinné, hogy amolyan magányos zugivó vagyok!
Így hát csak biccentett és szedte a lábát, mint akinek rengeteg dolga van.
Az asszony meg hol az öltözetével, hol a frizurájával, sminkjével volt elégedetlen, ha találkoztak a kapuban vagy a lépcsõfordulóban.
Ám egy szombaton, kora délután mégis megtört a jég. A nõ ért elõbb a kapuhoz, két fonott kosarát letette és elkezdte kulcsát keresgélni. A férfi ekkor ért oda és elõzékenyen kinyitotta neki a kaput, sõt, ha már ott volt, felkapta az egyik kosarát is.
- Jaj, ne fáradjon vele! -szabadkozott a nõ - Nem olyan nehéz! Csak egy kis kucsmagomba van benne!
- Nahát! - álmélkodott a férfi - Rendszeresen járok a piacra, de még sosem láttam, hogy ezt is lehet kapni!
- Hát, nem is onnan hozom! - mosolygott a fiatalasszony - Magam szedtem a szadai dombokon!
A férfi akkor vette csak észre, hogy a nõ könnyû, régen pionyerkának nevezett turistabakancsot visel, a hozzávaló, norvégmintás gyapjú zoknival, felette meg feszes, térd alá érõ, legombolt szárú, feszes kordnadrágot, mely kiemelte karcsú combját és feszes csípõjét.
- Egy ilyen csinos hölgy nem fél egyedül az erdõt járni? - évõdött a férfi.
- Ki mondta, hogy egyedül? - replikázott a nõ, de hamar rájött, hogy válasza félreérthetõ, így hozzátette - Van két ...