Szépen gyĂťlnek a kamrĂĄban a lekvĂĄrok, és ez nagyon jĂł érzés. FĂľleg akkor, ha sajĂĄt termesztésĂť-gyĂťjtésĂť az alapanyag. Folyamatos idĂľhiĂĄnnyal kĂźzdĂśk, FlĂłra mindig a lĂĄbam alatt mĂĄszkĂĄl vagy a ruhĂĄmat rĂĄngatva kéredzkedik fel az Ăślembe, de akkor is kellenek a lekvĂĄrok, akĂĄr félkézzel kavargatva, FlĂłrĂĄt cipelve is. MegĂľrĂźlnék a tudattĂłl, hogy itt rohad a termés a fĂĄkon, én pedig boltban veszem a ki tudja hogyan készĂźlt lekvĂĄrokat vagy a méregdrĂĄga biĂłt, szĂłval muszĂĄj befĂľzni:) Ebben a hĂłnapban egész szép az eredmény. Pontos recepteket nem tudok Ă­rni, de szerintem a lekvĂĄrfĂľzés nem is olyan téma, amihez lehetne: mindenki maga érzi, hogy mennyire édesnek, illetve Ă­zesĂ­tett lekvĂĄrok esetén mennyire fĂťszeresnek szeretné a végeredményt, van, aki a hĂ­g lekvĂĄrt szereti, mĂĄsok egészen sĂťrĂťre fĂľzik. Én egészen kevés cukrot hasznĂĄlok (nyĂ­rfa- vagy nĂĄdcukrot, esetleg steviĂĄt), ĂĄltalĂĄban max. 10%-nyit, és még Ă­gy is bĂľven elég édesnek talĂĄlom a lekvĂĄrjaimat, de pl. az anyĂłsom tĂşl savanykĂĄsnak talĂĄlta, amit megkĂłstolt. Idén elĂľszĂśr néhĂĄny lekvĂĄrhoz hasznĂĄltam dzsemfixet, de szĂ­vesebben hasznĂĄlok agar-agart a sĂťrĂ­téshez, és végĂźlis az sem zavar, ha folyĂłs a lekvĂĄr. Ami szerintem az egész befĂľzésben a a legeslegfontosabb: tĂťzforrĂłn tegyĂźk Ăźvegbe a lekvĂĄrokat, rĂśgtĂśn zĂĄrjuk le, és legalĂĄbb 5 percre ĂĄllĂ­tsuk fejre az Ăźvegeket. AmiĂłta ezt a mĂłdszert kĂśvetem (3 éve), a kevés cukor ellenére sem romlott meg egy lekvĂĄrom sem, tartĂłsĂ­tĂłszert soha nem hasznĂĄlok. SzĂłval az ehavi lekvĂĄrjaim:

sponsored links