Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Jókai(nak mondott) bableves
sponsored links
? Nos, Pál úr, mi ma az ebéd? ? kérdi a hazaérkezõ kapitány, kardját leoldva oldaláról, s fegyvergyûjteményébe akasztva, melyet pompás antik fringiák és handzsárok egészítének ki.
Pál úr tudniillik, hogy szakács is.
Hát ? ?görög olvasó? ? felel Pál úr karakán flegmával.
? Az jó lehet ? szólt a kapitány ?, s mi fõtt bele?
? ?Angyalbakancs.?
? Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?
Pál úr végigméri e szóra tetõtõl talpig a kérdezõt.
? Hát ma megint itthon ebédelünk?
? Ha kapunk valamit, Pál úr.
(?)
Nemsokára visszatért a gõzölgõ tállal.
A ?görög olvasó? paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefõtt ?angyalbakancs? nem volt más, mint disznóláb.
A vén huszár magának készítette azt, de ha kettõjük között megoszlott, akkor is elég volt mind a kettõnek.
Richárd jó kedéllyel látott hozzá a katonás eledelhez. Evett, mintha sohasem látott volna annál jobbat.
A vén huszár ott állt a széke mögött, míg ebédel; pedig nem kellett tányért váltani, mert nem következett több fogás.
Hozzávalók 6 fõre:
1 kicsi vagy fél nagy füstölt csülök
35 dkg tarkabab
15 dkg füstölt parasztkolbász
5 dkg zeller
10 dkg fehérrépa gyökér
20 dkg sárgarépa
1 nagyon nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 púpos evõkanál sertészsír (vagy 4 evõkanál hidegen sajtolt repceolaj)
2 babérlevél
10 szem bors
só
1 púpos teáskanál pirospaprika
2 csapott evõkanál liszt
a csipetkéhez:
1 nagyobb tojás
1 mokkáskanál só
kb. 10 dkg liszt (vagyis amennyit felvesz a tojás)
Pál úr tudniillik, hogy szakács is.
Hát ? ?görög olvasó? ? felel Pál úr karakán flegmával.
? Az jó lehet ? szólt a kapitány ?, s mi fõtt bele?
? ?Angyalbakancs.?
? Hisz az pompás eledel! Terített rám, Pál úr?
Pál úr végigméri e szóra tetõtõl talpig a kérdezõt.
? Hát ma megint itthon ebédelünk?
? Ha kapunk valamit, Pál úr.
(?)
Nemsokára visszatért a gõzölgõ tállal.
A ?görög olvasó? paszuly volt, jó vastagon rántva, s a belefõtt ?angyalbakancs? nem volt más, mint disznóláb.
A vén huszár magának készítette azt, de ha kettõjük között megoszlott, akkor is elég volt mind a kettõnek.
Richárd jó kedéllyel látott hozzá a katonás eledelhez. Evett, mintha sohasem látott volna annál jobbat.
A vén huszár ott állt a széke mögött, míg ebédel; pedig nem kellett tányért váltani, mert nem következett több fogás.
(Jókai Mór: A kõszívû ember fiai)
Kezdjük egy nagy klasszikussal az évet. A gazdag bablevesek, lencselevesek számomra igazi téli ételek, nyáron nemigen szokott szerepelni a repertoáron. Volt a karácsonyi kocsonyafõzésbõl még egy fél füstölt csülköm a fagyasztóban, ezért is került sorra most ez az elhíresült leves. Amúgy ha már nevezetesség, itt utánaolvashattok, hogy milyen is volt az eredeti.
Egyébként meg, ez is olyan étel, hogy "ahány ház, annyi féle Jókai bableves".
Hozzávalók 6 fõre:
1 kicsi vagy fél nagy füstölt csülök
35 dkg tarkabab
15 dkg füstölt parasztkolbász
5 dkg zeller
10 dkg fehérrépa gyökér
20 dkg sárgarépa
1 nagyon nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 púpos evõkanál sertészsír (vagy 4 evõkanál hidegen sajtolt repceolaj)
2 babérlevél
10 szem bors
só
1 púpos teáskanál pirospaprika
2 csapott evõkanál liszt
a csipetkéhez:
1 nagyobb tojás
1 mokkáskanál só
kb. 10 dkg liszt (vagyis amennyit felvesz a tojás)
A babot elõzõ este beáztatjuk. Másnap a csülköt föltesszük fõni kb. 4 liter vízben, sóval, borssal, babérlevéllel. Míg fõ, megtisztítjuk a zöldségeket és karikákra, illetve kockákra vágjuk. Amikor már puha a csülök, kiemeljük a fõzõvízbõl és félretesszük, majd a fõzõvízbe beletesszük a szûrõkanálban leöblített babot és a zöldségeket. Míg fõnek, elkészítjük a csipetkét és a rántást.
Csipetke: egy mélytányérba ütjük a tojást, sózzuk és felverjük, majd annyi lisztet adunk hozzá, amennyivel kemény tésztát kapunk. A tésztát átgyúrjuk, hogy sima legyen (mint bármely házitésztát, ugyanúgy), aztán szórunk egy evõkanálnyi lisztet a mélytányérba, és elkezdjük lecsipegetni a tésztát. Minden csippentést gombócolunk is, a csipetkék olyan csicseriborsó nagyságúak legyenek körülbelül. Folyamatosan lisztezzük, hogy ne ragadjanak össze a tányérban. Mikor készen vannak, szétterítjük õket egy tiszta konyharuhán. Ha a legvégén csináljuk, amikor már készen van a leves, akkor meg egyenesen csak beleengedjük a tányérból a levesbe õket.
Rántás: a kolbászról leszedjük a "héját", karikákra vágjuk. A zsiradékon kisütjük õket és félretesszük a fõtt csülök mellé. A visszamaradt kolbászos zsíron kevés sóval üvegesre fonnyasztjuk az apróra kockázott vörös- és fokhagymát, majd megszórjuk a 2 evõkanál liszttel és világos rántást készítünk. Mikor megvan, lehúzzuk a tûzrõl, hozzákeverjük a pirospaprikát is, és apránként, állandóan kevergetve felhigítjuk olyan 2 dl hideg vízzel.
Amikor a bab már fél órája fõ, a rántáshoz keverünk 2 merõkanálnyi forró levet, és hozzáadjuk a nagy fazék leveshez. Kevergetjük míg felforr, aztán a kolbászkarikákat és a feldarabolt csülköt is beletesszük. Készre fõzzük, ami még cirka 20-25 percet jelent. Azért kell ennyit fõnie a rántással együtt, hogy a hagymakockák megpuhuljanak és az ízük belefõjön a levesbe. A legvégén a csipetként is hozzáadjuk, és mikor feljönnek a felszínre, késznek nyilváníthatjuk mûvünket.
Friss fehérkenyérrel, tejföllel, csilivel kínáljuk. Én nem szoktam betejfölözni, mert nem szeressük a tejfölt. Legalábbis ételekben nemannyira. :) Jóféle kenyérrel viszont szeretjük natúre, nyersen tunkolni.