A sĂźtĂľbĂľl épp kivett, forrĂł pogĂĄcsĂĄknak kevesen tudnak ellenĂĄllni, Ă­gy én sem. Lehet akĂĄrmilyen, sajtos, krumplis, tĂşrĂłs, szezĂĄmmagos, a lényeg, hogy friss legyen! SajĂĄt magam viszont eddig sosem ĂĄlltam neki elkészĂ­teni, pedig - mint kiderĂźlt - pofonegyszerĂť az egész. Most elsĂľ alkalommal egyik abszolĂşt kedvencemet, a juhtĂşrĂłst készĂ­tettem el. MĂĄsoktĂłl azt hallottam, az okozott nehézséget, hogy nem lett elég magas a pogĂĄcsa, szerencsére nekem ilyen gondom nem volt, s ennek talĂĄn két titka van: élesztĂľvel nem kell spĂłrolni, és elegendĂľ idĂľt kell hagyni a kelesztésre, meleg helyen. Az is kĂśzrejĂĄtszhatott a dologban, hogy kefĂ­rt is hasznĂĄltam, de ebben nem vagyok biztos. A lényeg, hogy a pogĂĄcsĂĄim mĂĄr a kiszaggatĂĄs utĂĄn emelkedni kezdtek, aztĂĄn a sĂźtĂľben szép kis tornyokkĂĄ nĂľttek. Még egy izgalmas tipp: a tészta egy részét tedd félre szorosan folpackba tekerve, és csak mĂĄsnap nyĂşjtsd, szaggasd ki, egész mĂĄs lesz, mint az elĂľzĂľ napi adag! A képen ez a mĂĄsodik adag lĂĄthatĂł, ekkor prĂłbaképp egy kis frissen tĂśrt borsot is szĂłrtam a sajt mellé.

Folytatás a blogon ... husosfazek.blog.hu/2012/08/30/juhturo...