Az igazi hamburger receptjén nincs mit vitatkozni: megfelelĂľ pékĂĄru, némi zĂśldség, egy kis szĂłsz, és szĂ­ntiszta marhahĂşs. És rĂĄadĂĄsul nem is egészségtelen.

JĂł régĂłta adĂłsak vagyunk ezzel a poszttal, egész pontosan a blogszĂźletésnap Ăłta. Ugyanis azt talĂĄltuk ki, hogy akkor csapunk egy nagy hamburger bulit, de nem a dĂşsĂ­tĂłval felhĂşzott, sertés és csirkebĂľr alapĂş hĂşspogĂĄcsĂĄkra pĂśrĂśgtĂźnk rĂĄ, hanem az igazi, hamisĂ­thatatlan hamburgerre, amiben a hĂşs tényleg szĂ­ntiszta hĂşs, darĂĄlt marha, 20-25 dkg kĂśzĂśtt/per adag. Mellé sĂźlt krumplival, hoztuk a tradicionĂĄlis amerikai filmes menĂźt.

Persze a hamburger terminolĂłgia irgalmatlanul sok vĂĄltozatot takar, klasszik magyar gitĂĄrostĂłl a kĂźlfĂśldi gyorséttermesekig. Egyébként inkĂĄbb utĂłbbiak miatt vĂĄlt adĂłnemmé és az egészségtelen étkezés szinonimĂĄjĂĄvĂĄ. Nem kĂśnnyĂť étel, valĂł igaz, de tisztességesen elkészĂ­tve semmivel sem megterhelĂľbb egy magyar csalĂĄd ĂĄtlag vasĂĄrnapi ebédjénél.

Mint ahogy arra Hahner Péter tĂśrténész is felhĂ­vja a figyelmet kĂśnyvében, oly sok finom, de egészségtelen dologgal szemben a hamburger nem az USA-nak kĂśszĂśnhetĂľ. Hahner szerint amĂ­g EurĂłpa adta a zsemle receptjét, addig  a hĂşs az ĂĄzsiai receptek alapjĂĄn terjedtek el: az USA "csak" ahhoz jĂĄrult hozzĂĄ, hogy példĂĄtlanul népszerĂťvé tette. SĂľt, az eredet a nyers marha aprĂłhĂşsbĂłl szĂĄrmazik (tatĂĄrbeefsteak), majd jĂśn a szerb csevap és aztĂĄn Hamburg kikĂśtĂľje, ahonnan a bevĂĄndorlĂłk elindultak az ĂşjvilĂĄgba. Õk vitték AmerikĂĄba a darĂĄlt hĂşst két zsĂśmle kĂśzĂśtt, ami hamburger sztékként lett hĂ­res New Yorkban. Az elsĂľ felszolgĂĄlt hamburger kétes dicsĂľségéért sokan kĂźzdenek, az biztos, hogy maga az étel elĂľbb megteremtĂľdĂśtt, mint a keresztség.

Na de a lényeg, hogy tĂşlszĂĄmoltuk magunkat, meg bedĂśglĂśtt a darĂĄlĂł, ezért nem zsĂ­rszalonnĂĄt darĂĄltunk bele a ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/02/23/i_can_...