Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Húsvétra készülõdve
sponsored links
A nagyböjtrõl, negyvenelésrõl
A nagyböjt vagy régies nevén negyvenelõ böjt megszentelt idõszak, melyet a kereszténység Jézus Krisztus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére vezetett be a hitéletben. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Napjainak száma, a negyven, Jézusnak a pusztában önmegtartóztatással és imával eltöltött böjtjéhez igazodik. Mivel vasárnap az nem lehet böjti nap, a nagyböjt a hamvazószerda és az elsõ nagyböjti vasárnap közti hétköznapokból, s a következõ 6 hét hétköznapjaiból áll, (4 + 6x6 nap). A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, amelynek három szent napja a nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.
A nagyböjt az elcsendesülés ideje, ilyenkor nem tartanak lakodalmakat, bálokat. Régen a hívek a nagyböjt péntekjeit, de különösen a nagypénteket "veszteglésben", azaz hallgatásban töltötték. Az ókeresztény regula szerint a húsfélék mellett a fehér eledel (tej, túró, vaj, sajt, tojás) sem kerülhetett a hívek asztalára. A böjti hagyomány a 20. századi nagy, társadalmi, világnézeti változása közepette gyorsan megkopott, sok helyütt teljesen eltûnt. E folyamathoz az egyház is hozzájárult azzal, hogy folyamatosan enyhítette a korábban szigorú böjti elõírásokat. A folytonos könnyítések ellenére is a magyar parasztság a 19. sz. végéig csupán halat és olyan eledeleket fogyasztott, melyeket csak a "harmat nevelt", tehát növényféléket. Az enyhítéseket a különösen buzgó hívek visszautasították, mondván: "Könnyû a böjt túrón, kenyéren", vagyis ha hiányzik belõle a teljes lemondás. Sokan önként megtartották hát a nagyböjti vezeklés keményebb fajtáját, a negyvenelést. Õk naponta csak egyszer ettek, naplemente után, a nagyböjt egész ideje alatt és akkor is csak hagyományos böjtös fogásokat.
A nagyböjtöt bevezetõ néhány nap, hamvazószerda és az elsõ vasárnap közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét. A csütörtököt Székelyföldön kövércsütörtöknek, torkos csütörtöknek, Kolozsvárott böjtfõcsütörtöknek is hívják. Ilyenkor még megették vagy a szegényeknek adták a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne ...
A nagyböjt vagy régies nevén negyvenelõ böjt megszentelt idõszak, melyet a kereszténység Jézus Krisztus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezetére vezetett be a hitéletben. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart. Napjainak száma, a negyven, Jézusnak a pusztában önmegtartóztatással és imával eltöltött böjtjéhez igazodik. Mivel vasárnap az nem lehet böjti nap, a nagyböjt a hamvazószerda és az elsõ nagyböjti vasárnap közti hétköznapokból, s a következõ 6 hét hétköznapjaiból áll, (4 + 6x6 nap). A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, amelynek három szent napja a nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat.
A nagyböjt az elcsendesülés ideje, ilyenkor nem tartanak lakodalmakat, bálokat. Régen a hívek a nagyböjt péntekjeit, de különösen a nagypénteket "veszteglésben", azaz hallgatásban töltötték. Az ókeresztény regula szerint a húsfélék mellett a fehér eledel (tej, túró, vaj, sajt, tojás) sem kerülhetett a hívek asztalára. A böjti hagyomány a 20. századi nagy, társadalmi, világnézeti változása közepette gyorsan megkopott, sok helyütt teljesen eltûnt. E folyamathoz az egyház is hozzájárult azzal, hogy folyamatosan enyhítette a korábban szigorú böjti elõírásokat. A folytonos könnyítések ellenére is a magyar parasztság a 19. sz. végéig csupán halat és olyan eledeleket fogyasztott, melyeket csak a "harmat nevelt", tehát növényféléket. Az enyhítéseket a különösen buzgó hívek visszautasították, mondván: "Könnyû a böjt túrón, kenyéren", vagyis ha hiányzik belõle a teljes lemondás. Sokan önként megtartották hát a nagyböjti vezeklés keményebb fajtáját, a negyvenelést. Õk naponta csak egyszer ettek, naplemente után, a nagyböjt egész ideje alatt és akkor is csak hagyományos böjtös fogásokat.
A nagyböjtöt bevezetõ néhány nap, hamvazószerda és az elsõ vasárnap közötti pár nap a húshagyóhét v. csonkahét. A csütörtököt Székelyföldön kövércsütörtöknek, torkos csütörtöknek, Kolozsvárott böjtfõcsütörtöknek is hívják. Ilyenkor még megették vagy a szegényeknek adták a farsangi ételmaradékot, hogy kárba ne ...