Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Hájas sütemény
sponsored links
A hájas sütemény gyerekkorom ízemlékei közé tartozik. A disznóvágással kötöm össze, amin én ugyan soha nem voltam, de mindig kóstolhattam valami finomságot Emma néniék - anyukám nagynénjéék - jóvoltából. Ugyanis az iszkázi disznóvágások után mindig érkezett tõlük egy hatalmas csomag postán, ami tele volt pakolva friss hurkával, kolbásszal, különféle sertéshúsokkal és süteményekkel! Ropogós, leveles, pirított dióval megszórt szilvalekváros hájassal és Emma néni-féle omlós mézespuszedlivel.
Ma is az orromban érzem azoknak a csomagoknak az illatát. És szinte látom magam elõtt az akkurátusan, külön-külön csomagolt húsféléket és süteményeket. Emma néni jellegzetes kézírását amivel elhelyezett egy biztonsági címzést a dobozon belül, ha esetleg szállítás közben megsérülne a külsõ csomagolópapír. A vékony zsineget, amivel legalább háromszor szorosan körbetekerték a dobozt. Az óriási betûket amivel rá volt írva, hogy ROMLANDÓ! És a vézna kézbesítõt, aki a súlyos csomagot kiemeli a postásautóból.
Jaj de rég volt! Már nem él közülük senki, az utolsó testvér a hat közül, tavaly januárban távozott. Õ volt az én nagymamám. Iszkáz sem olyan már mint amilyennek gyerekkoromban ismertem. Akkoriban az "õslakosok" éltek ott, mindenki tudott mindent a másikról, az összes fel- és lemenõjérõl. Volt összetartás, klikkesedés, egymást segítés, ellenségeskedés, de ami mind közül a lényeg: beszéltek egymással az emberek! Manapság már alig lakik ott valaki a régiek közül, a fiatalok elvándoroltak, városra, jobb munkalehetõség érdekében, néhány idõsebb ember maradt még ott a régi korból. Azok helyére, akik meghaltak, idegenek költöztek. Ha egyáltalán... mert több ház is üresen áll. De már nincs olyan közösségi élet mint régen volt, van aki azt sem tudja, hogy hívják a negyedik szomszédját. Emma néni és testvérei nagyon rosszul viselnék ezt ha élnének.
Álljon itt az õ emlékükre ez a recept.
Hozzávalók:
- 70 dkg liszt
- 40 dkg sertésháj
- 1 tojás
- 2 evõkanál tej
- 1 kávéskanál só
- 1 kávéskanál cukor
- 2 dl szódavíz
- 1 evõkanál ecet
Ezen kívül:
- sûrû szilvalekvár
- pirított vagy sima, durvára vágott dió
- porcukor
A sertéshájat ledaráljuk vagy elkaparjuk, vigyázzunk hogy ne maradjon benne hártyadarabka. 10 dkg liszttel összedolgozzuk és hûtõbe tesszük.
Közben a maradék lisztet a szódavízzel, ecettel, tejjel, sóval, cukorral és tojással összegyúrjuk, dagasztjuk. Letakarjuk és szobahõmérsékleten fél órán át pihentetjük. Ezután lisztezett felületen négyzet alakúra nyújtjuk. A lisztes háj egynegyedét eloszlatjuk rajta, majd a tésztát meghajtogatjuk úgy mint a pogácsatésztát szokás: az alsó harmadát felhajtjuk középre, rá a felsõ harmadot, végül a két oldalát is jobbról-balról egymásra fektetjük.
Negyed óráig pihentetjük a tésztát, újra kinyújtjuk, beterítjük a háj következõ negyedével, hajtogatjuk, pihentetjük. Addig ismételjük amíg el nem fogy az összes háj.
Az utolsó pihentetés után kinyújtjuk a tésztát, tetszõleges méretû négyzeteket vágunk, közepükbe egy-egy kanál szilvalekvárt teszünk és kettéhajtjuk mindet. Háromszög vagy téglalap alakúra, kinek hogyan tetszik. Tetejüket megszórjuk durvára vágott dióval.
Sütõpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk és 180 fokra elõmelegített sütõben kb. 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük.
A kihûlt süteményeket porcukorral meghintjük.
Ma is az orromban érzem azoknak a csomagoknak az illatát. És szinte látom magam elõtt az akkurátusan, külön-külön csomagolt húsféléket és süteményeket. Emma néni jellegzetes kézírását amivel elhelyezett egy biztonsági címzést a dobozon belül, ha esetleg szállítás közben megsérülne a külsõ csomagolópapír. A vékony zsineget, amivel legalább háromszor szorosan körbetekerték a dobozt. Az óriási betûket amivel rá volt írva, hogy ROMLANDÓ! És a vézna kézbesítõt, aki a súlyos csomagot kiemeli a postásautóból.
Jaj de rég volt! Már nem él közülük senki, az utolsó testvér a hat közül, tavaly januárban távozott. Õ volt az én nagymamám. Iszkáz sem olyan már mint amilyennek gyerekkoromban ismertem. Akkoriban az "õslakosok" éltek ott, mindenki tudott mindent a másikról, az összes fel- és lemenõjérõl. Volt összetartás, klikkesedés, egymást segítés, ellenségeskedés, de ami mind közül a lényeg: beszéltek egymással az emberek! Manapság már alig lakik ott valaki a régiek közül, a fiatalok elvándoroltak, városra, jobb munkalehetõség érdekében, néhány idõsebb ember maradt még ott a régi korból. Azok helyére, akik meghaltak, idegenek költöztek. Ha egyáltalán... mert több ház is üresen áll. De már nincs olyan közösségi élet mint régen volt, van aki azt sem tudja, hogy hívják a negyedik szomszédját. Emma néni és testvérei nagyon rosszul viselnék ezt ha élnének.
Álljon itt az õ emlékükre ez a recept.
Hozzávalók:
- 70 dkg liszt
- 40 dkg sertésháj
- 1 tojás
- 2 evõkanál tej
- 1 kávéskanál só
- 1 kávéskanál cukor
- 2 dl szódavíz
- 1 evõkanál ecet
Ezen kívül:
- sûrû szilvalekvár
- pirított vagy sima, durvára vágott dió
- porcukor
A sertéshájat ledaráljuk vagy elkaparjuk, vigyázzunk hogy ne maradjon benne hártyadarabka. 10 dkg liszttel összedolgozzuk és hûtõbe tesszük.
Közben a maradék lisztet a szódavízzel, ecettel, tejjel, sóval, cukorral és tojással összegyúrjuk, dagasztjuk. Letakarjuk és szobahõmérsékleten fél órán át pihentetjük. Ezután lisztezett felületen négyzet alakúra nyújtjuk. A lisztes háj egynegyedét eloszlatjuk rajta, majd a tésztát meghajtogatjuk úgy mint a pogácsatésztát szokás: az alsó harmadát felhajtjuk középre, rá a felsõ harmadot, végül a két oldalát is jobbról-balról egymásra fektetjük.
Negyed óráig pihentetjük a tésztát, újra kinyújtjuk, beterítjük a háj következõ negyedével, hajtogatjuk, pihentetjük. Addig ismételjük amíg el nem fogy az összes háj.
Az utolsó pihentetés után kinyújtjuk a tésztát, tetszõleges méretû négyzeteket vágunk, közepükbe egy-egy kanál szilvalekvárt teszünk és kettéhajtjuk mindet. Háromszög vagy téglalap alakúra, kinek hogyan tetszik. Tetejüket megszórjuk durvára vágott dióval.
Sütõpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk és 180 fokra elõmelegített sütõben kb. 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük.
A kihûlt süteményeket porcukorral meghintjük.
Kissé idõigényes, de megéri a fáradságot.
Egy hasonló receptet találhattok már a blogon hájas papucs néven. :)
Egy hasonló receptet találhattok már a blogon hájas papucs néven. :)