A zalai dombok utĂĄn egy talĂĄn még ismeretlenebb vidékre lĂĄtogatunk el, a Bakony és a Vértes kĂśzĂśtt megbĂşjĂł MĂłri Borvidékre. Pedig adottsĂĄgai szintén kitĂťnĂľek, hiĂĄba, mert a mĂłri borokkal szinte lehetetlen ĂĄruhĂĄzak vagy vinotékĂĄk polcain talĂĄlkozni, nincsenek benne az orszĂĄgos kĂśrforgĂĄsban.

A gyĂśkerek itt is a rĂłmai korig nyĂşlnak vissza (fontos hadiutak csomĂłpontja volt a vidék), az elsĂľ Ă­rĂĄsos emlékek meg 1230-bĂľl szĂĄrmaznak. A legmeghatĂĄrozĂłbb események azonban bizonyosan a kapucinusok és a német telepesek kĂśrnyékre telepĂ­tése voltak a 18. szĂĄzad elején. ValĂłszĂ­nĂťsĂ­thetĂľen a kapucinusok telepĂ­tették az elsĂľ ezerjĂł tĂľkéket, a németek meg hoztĂĄk magukkal az egyedi pinceépĂ­tkezési technolĂłgiĂĄt, ĂłriĂĄsi bĂĄlvĂĄnypréseket, rendet-tisztasĂĄgot a pincében.

A borvidéki stĂĄtuszt viszonylag késĂľn, csak 1928-ban kapta meg MĂłr és kĂśrnyéke. Ekkor mĂĄr kĂśzel egy évszĂĄzada szĂźreteltek aszĂşszemeket, és készĂ­tettek belĂľlĂźk ezerjĂł aszĂşt, ezek a borok a tokaji borokkal kĂśzel azonos ĂĄrban keltek el a piacon. Élénken élt mĂĄr a legenda, miszerint a mĂłri ezerjĂł fogyasztĂĄsa a nĂĄszéjszakĂĄn nagymértékben megnĂśveli a gyermekĂĄldĂĄs esélyét (mĂĄr ha képes volt még egy nagy adag ezerjĂł utĂĄn teljesĂ­teni a férfiember).

TehĂĄt komoly hĂ­rneve és nagyon magas ĂĄrĂş borai voltak MĂłrnak egészen a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂşig, a hĂĄborĂş utĂĄn pedig Sopron mellett ezen a vidéken voltak a legjobb ĂĄllapotban a szĂľlĂľk az akkori felmérések szerint. AztĂĄn komoly ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/03/26/huszon...