Egy lelkes blog kĂśvetĂľm, kĂśzĂśs ismerĂľsĂźnk ĂĄltal Ăźzenet kĂźldĂśtt. ValĂłjĂĄban csak érdeklĂľdĂśtt, de egyben Ăśtletet is adott, hiszen a HortobĂĄgyi hĂşsos palacsintĂĄt szerette volna lĂĄtni a blogomon, ugyanis nagy kedvence. Nem ĂĄrulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy nekem is. PĂĄlyĂĄm kezdetén, mikor szĂĄrnyaimat bontogattam, mindent megkĂłstoltam. Még akkor is, ha az adott ételt, akĂĄr jĂłl, akĂĄr rosszul készĂ­tettem el. Ezt példĂĄul nem rontottam el, és nagyon Ă­zlett. Emlékszem, ahogy készĂźlt és ahogy tĂĄlaltuk annak idején. azĂłta sok vĂ­z lefojt a DunĂĄn, és én is ĂĄllandĂłan finomĂ­tottam rajta. Minden értelemben. Ízben is, tĂĄlalĂĄsban is. BĂĄr ez az étel, annyira klasszikus, hogy nagyon vĂĄltoztatni nem kell rajta. Azért nem ĂĄrt tudni, hogy csirkébĂľl készĂźl ĂĄltalĂĄban, de nekem jobban tetszik a borjĂşhĂşsbĂłl készĂźlt tĂśltelék. TehĂĄt ez a HortobĂĄgyi palacsinta, az evolĂşciĂł sorĂĄn az 1970-es verziĂł.

HozzĂĄvalĂłk:

a tĂśltelékhez: ...

sponsored links