KĂśzeledik a tél, az évszakvĂĄltozĂĄst egyre jobban tapasztaljuk magunkon is. Reggel ĂĄlmosan a szĂźrkĂźletben indulunk és este hamarabb sĂśtétedik, az idĂľ mindig borongĂłs és a nap mĂĄr alig sĂźt. SzervezetĂźnk ki van téve az idĂľjĂĄrĂĄs viszontagsĂĄgainak. Igyunk sok forrĂł teĂĄt friss citrommal és mézzel, ajĂĄnlom a forralt bort, a fokhagymĂĄs pirĂ­tĂłst és itt a szezonja a krémleveseknek is, valamint a savanyĂş kĂĄposztĂĄnak. ApropĂł savanyĂş kĂĄposzta, amikor kislĂĄny voltam én is kivettem mindig a részem a csalĂĄdi hordĂłs kĂĄposzta készĂ­tésébĂľl. A szĂźleim akkoriban, fejes kĂĄposztĂĄkat vettek és a gyalut két szék kĂśzé tették Ăşgy, hogy a gyalu egyik vége az egyik széken, a mĂĄsik vége a mĂĄsikon volt. Én voltam az egyik végén a nehezék és mĂĄsikon az apĂĄm, aki gyalult. Ma mĂĄr gyalult kĂĄposztĂĄt veszĂźnk és kicsit komolyabb a feladatom, idén mĂĄr én készĂ­tettem el 25 kg kĂĄposztĂĄt és a szĂźleim voltak a kuktĂĄk. Ez tény a kĂśzĂśs élmény értékébĂľl nem vett el, sĂľt bĂźszke voltam magamra egy kicsit, hogy én készĂ­tettem el. AzĂłta mĂĄr a csalĂĄd letesztelte az elkészĂźlt kĂĄposztĂĄt és felhĂ­vtak telefonon, azt mondta apĂĄm, hogy rég nem volt ilyen finom a hordĂłs kĂĄposzta. NemhiĂĄba az apja lĂĄnya az ember gondoltam, mikĂśzben mosolyogva hallgattam, hogy mĂĄr a tĂĄgabb rokonsĂĄgnak is vittek belĂľle.

25 kg gyalult kĂĄposzta ...