Hideg saláta, pici tûzzel
sponsored links
A meleg és hideg ízérzet kapcsán...
Kevesen , keveset gondolkodunk rajta, hogy bizonyos ételeink mitõl lesznek igazán harmonikusak és tökéletes ízûek. Sikerünk lehet egy gondosan megírt recept, vagy az ösztönösség elve alapján, de mindkettõnél az ízlelés tudománya a kulcsfontosságú. Manapság egyre nagyobb figyelem terelõdik már a molekuláris konyhára is, aminek lényegét (és sikerét) nem a kémcsövekben felszolgált fogásokban látom, hanem sokkal inkább a gyakorlati konyha ízvilágát meghatározó vegyületekkel dolgozó és kísérletezõ kedvben. Az alapokat egy jó szakács, vagy házasszony eddig is tudta és bizton alkalmazta akár a sós , édes, savanyú ízek arányait tekintve, egy leves, szósz, vagy saláta elkészítésekor. De a fûszereink megnõtt tárháza okán már több a lehetõségünk a különleges ízek megteremtésére, de vele együtt a diszharmóniára is. Valamikor régen egy nagy szakácstól hallottam és azóta vallom, hogy az igazán harmonikus ízû ételhez nem szabad 7 domináns íznél többet kombinálni, mert az már túl bonyolult az ízlelõ szerveinknek, amúgy is kiölik egymást az ízek, így nem ad élménybeli többletet sem. Szerintem igaz és fontos, hogy az ízeket külön-külön is érezzük és szeressük és ha ezek megfelelõen vannak társítva, akkor a legegyszerûbb fogásunk is többé válik, mint egy tányér étel.
Most egy könnyû, nyári salátát mutatok be, kis molekuláris szintû magyarázattal, amiben a hideg és meleg ízérzet játéka ...