Heni süt neked
sponsored links
A magyar net közönsége mostanában mint az újlipótvárosi hajléktalanok mentõangyalát emlegeti, pedig Ámon Heni sokkal több ennél, mindig is az volt, és még lehetne.
Mikor nemrégiben egy társaságban errõl kezdtem beszélni, felhangzott a szokásos szlogen: ?nem mondod komolyan, hogy õt is ismered!?. De. Az a helyzet, hogy ha az ember nem a négy fal között éli az életét, és ennek ellenére túléli a húszas éveit, egy idõ után ?mindenkit ismer?. Ezt azért teszem idézõjelbe, mert valójában nem ismerek olyan sok embert, de a tettek mezején valahogy mindig ugyanazokkal lehet találkozni? A másik meglepetés az, hogy az emberek nagy többségét a munkám során ismertem meg ? nem is bántam meg véletlenszerû pályaválasztásomat: újságírónak lenni az átlagos szakmákhoz képest tényleg kalandtúra (ha nem is mindig kellemes).
Visszatérve Henire: az elsõ ismerõseim között volt, akiket a Magyar Televízióban szereztem, úgy 1989 tájékán. Heni ugyanis az általam egyik legjobbnak tartott televíziós kulturális szerkesztõ, rádiós mûsorvezetõ, és akinek ez nem lenne elég, jazzénekesnõ. A közmédia átalakítása során (mint oly sok kiváló szakember), õ is ?kiszervezõdött?, de egy heti mûsorát, az Impresszót a Rádió Q-n azért még hallgathatjuk. Õ egy hihetetlenül aktív, példamutató ember, aki felszabadult energiáit ott kamatoztatja, ahol a legnagyobb szükség van rá: nyitott szemmel jár, és összeköti a rászorulókat a segíteni vágyókkal.
Elõször Sándor, a Pozsonyi úton élõ hajléktalan férfi életének emberi mederbe terelése kapcsán kezdték el mentõangyalként emlegetni, aztán nemrégiben ismerõseit szólította fel arra, hogy ürítsék ki a karácsonyi maradékot a mélyhûtõjükbõl ? ebbõl fõzött ebédet az utcán élõknek. Érdemes rá odafigyelni, követni legalább a Facebookon: mindenkinek segít jobb emberré válni, aki legalább szeretné megpróbálni.
Az viszont kevésbé ismert tény, hogy Heni nemcsak a rászorulóknak fõz: bárki rendelhet tõle, aki igazi, háziasszonyi ízekre vágyik. Sûrû, tartalmas levesekre, egytálételekre, ami 20 adag alatt soha nem sikerül olyan jól, és olyan süteményekre, melyeket utoljára a nagymamánál evett?
Ezt az írást például az inspirálta, hogy megláttam egy fotót a mai babgulyásáról, tessék (halkan mondom: a héten még lesz kocsonya és töltött káposzta is?):
A fenti szöveget természetesen átküldtem neki, a következõ sorokat szerénykedte hozzá:
?Engedd meg, hogy az írással kapcsolatban 1-2 dolgot pontosítsak: az éneklés inkább szerelem, életérzés. Az igazi, profi jazz énekesekkel nem merném magam egy lapon említeni. Olyan sok nagy tehetség van köztük, én csak lelkes amatõr vagyok. Adományok: bárki, aki szétnéz a hûtõjében, fagyasztójában, ruhásszekrényeiben szóljon nekem, írjon üzenetet a Heni sütre, megrendelni ugyanígy lehet. Most, hogy hideg van, még inkább aktuális mind az ételosztás, mind a meleg ruhák, zoknik, alsók szétosztása. Vannak rászoruló családok is, akiknek lehet bármit adni, fél üveg befõtt, mirelit borsó, só, cukor, BÁRMI...
Folyamatosan gyûjtöm be ezeket és osztom, osztjuk szét...?
Tehát ha éppen kiüríted a mélyhûtõdet, rendet raksz a kamrában, vagy van némi közösségi munkára fordítható idõd, esetleg ilyen fantasztikus ételeket szeretnél ebédelni, vagy hétvégére vendégeket hívtál és nincs idõd sütni-fõzni, írj Heninek a következõ FB oldalon, és minden gondod megoldódik: https://www.facebook.com/henisutneked?fref=ts
És mindenki vegyen példát róla!