Egy pohĂĄr tej, tiszta fej. Ahogy a régi szlogen mondja. Én nem iszom tejet, tisztĂĄn zsigerbĂľl rosszul vagyok tĂľle, de kakaĂłval mĂĄr rendben van. (Most ne menjĂźnk bele, hogy a bolti tej az mennyire tej valĂłjĂĄban, de ez most nem is ez a lényeg.) Tegnap volt szerencsém meglĂĄtogatni egy szarvasmarha telepet, végigjĂĄrtam mindent a szĂźletéstĂľl a tartĂĄjba kerĂźlĂľ tejig. Teljesen lenyĂťgĂśzĂśtt. Az egyszeri pedagĂłgus pedig figyel, kérdez és remekĂźl érzi magĂĄt ilyen lehetĂľség alkalmĂĄval.

Az egy dolog, hogy lĂĄtsz természetfilmeket, de azért egészen katartikus élmény, ha élĂľben tapasztalod meg a szĂźletést. Ahogy a kisborjĂş elĂľszĂśr szinte élettelenĂźl fekszik, aztĂĄn szép lassan életre nyalja az anyja. Ahogy megteszi elsĂľ suta kis lépteit az anyaĂĄllat tĂľgyei felé.(KĂśzben a srĂĄcok kĂśzĂźl ki némĂĄn, ki pedig hangosan szurkol a kicsinek.)...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2011/05/31/hej_el...