Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Hazamentek a kis Unokáim
sponsored links
Ez a nap is elérkezett, tegnap hazamentek a drága kis Unokáim. Nagy izgalommal vártuk õket alig több, mint két hete, de olyan gyorsan eltelt az idõ, hogy észbe se kaptunk és már búcsúzhattunk is. Azért is nagyon izgalmas volt ez az ittlét, mert Ádámkánk elõször volt távol az Anyukájától, féltünk kicsit, hogy fogja viselni a hiányát. Szerencsére semmi probléma nem volt, de azt hiszem köszönhetõ ez annak is, hogy itt volt Vele Tomika és Apa. Azért nem indult minden zökkenõmentesen, mert ahogy régebbi bejegyzésemben leírtam, az indulás elõtti pénteken Tomika, vasárnap pedig Ádámka is belázasodott. Szerencsére Menyem nem mondta le az utat, de néhány napig gyógyszert kellett szedniük a kis Drágáimnak, és eleinte jóformán csak feküdtek. Ha a lázuk lejjebb ment, akkor felkeltek kicsit játszani, de aztán megint visszafeküdtek és aludtak. Az étvágyuk sem volt valami rózsás, pedig Tomikám egészségesen sem egy evõbajnok. Ádámka viszont elég szépen evett már az elején is, a gyógyulás után meg még szebben. Bevallom, amíg itt voltak nem csináltuk a szétválasztó táplálkozást, egyedül apa volt, aki ragaszkodott a gyümölcs reggelihez. A programok sem úgy alakultak, a betegség miatt, ahogy terveztük. Uszodába csak az utolsó három napon tudott elmenni Tomikám Tatával, de Ádámka nagyon tiltakozott az uszoda ellen, hát itthon maradt velem. Még a vadaspark meglátogatására is csak a visszamenetel elõtti napokban került sor, de csodálatos négy órát töltöttünk ott. Sem elõtte, sem utána nem volt olyan szép idõ, mint azon a napon, amikor ott jártunk. Sajnos csak kevés kép készült, mert nagyon belefeledkeztünk a nézelõdésbe.
 | |
| Ádámka félt a nyusziktól, gyorsan kijött a nyuszisimogatóból, Tomikánknak nagyon tetszett :) |
A többi napokon, amikor már jobban voltak, sokat játszottunk bent és az udvaron is, és játszótéren is voltunk párszor. Az udvarunkon van homokozó, lehetett focizni, bicajozni, rengeteg színes buborékot fújtunk - azt nagyon élveztük, amikor sütött a nap. Ha esett az esõ, akkor sem unatkoztunk, gyurmáztunk, rajzoltunk, tekéztünk, építettünk, és persze játszhattak a rengeteg játékkal. Amikor az ebédkészítéssel voltam elfoglalva, jó kis fejlesztõ meséket néztek a Nickelodeon Junioron. Ott a mese szereplõit számolással és formafelismeréssel kellett segíteni, angolul, sõt még kínaiul is tanítják a gyerekeket. Tomikám rendszeresen szaladt hozzám, hogy "mama, tudod hogy mondják kínaiul..." - és már mondta is, hogy mit hogy mondanak. Sõt, még egészséges táplálkozásra is biztatják a gyerekeket, pl. "evés szünetet" is beiktattak az egyik mesében.
És akkor kicsit az evésrõl is... Olyan ételeket próbáltam fõzni, amit szeretnek. Volt például házi csirkébõl gyógyító húsleves Tomikám kedvenc csigatésztájával. Ádámkám nagyon szerette a zöldséges-csirkemelles rizses húst, Tomikám pedig úgy falta a bakonyi csirkemell tejfölös szaftjával alaposan meglocsolt tésztát, hogy nem akartunk hinni a szemünknek. (Mert a húst és zöldségeket továbbra sem eszik :(.) Újdonságként most itta a gyümölcsös Aktimelt, és evett gyümölcsös krémtúrót is. Nem maradhatott el a kakaós palacsinta sem, és nagyon élvezték, amikor közösen csokis muffint sütöttünk. Tomikám segített a papírkapszlikba adagolni a tésztát, aztán ott guggoltak a sütõ elõtt és figyelték hogy emelkedtek meg a muffinok. Alig bírták kivárni, hogy kihûljön és megkóstolhassák. Örültem, mert nagyon ízlett mindkettõjüknek. Ádámkámmal nem volt gond az evés terén, mindent szépen megevett, nem olyan válogatós, mint Tomika.
Végül néhány képet még megosztok, bár Tomikám most rendszeresen tiltakozott, amikor le akartam fényképezni, csakúgy, mint az Apja, ilyen idõs korában :). Úgyhogy lehet, most Ádámkáról van több kép.
A Gyerekek Apával :)
Ádámka :)
 |
 |
| Az akváriumi halacskák szívesen ismerkedtek a gyurma delfinekkel, kutyusokkal és cicákkal :) |
Végül a közösen készített muffin
