sponsored links

Vagyis rĂĄm, példĂĄul.
Én is szĂ­vesen veszem, ha helyi lakos ad tanĂĄcsot a szĂĄmomra idegen helyen arra nézve, hova menjek enni, mit érdemes megnézni, ilyenek.
HĂĄt én itt vagyok otthon, Keszthelyen és kĂśrnyékén, itt tudok hasznos informĂĄciĂłkkal szolgĂĄlni.
Azt megfogadtam, hogy indulĂł vĂĄllalkozĂĄst nem reklĂĄmozok, mert elég nagy a kockĂĄzat, sajnos: elképzelhetĂľ, hogy nem tudjĂĄk tartani a szĂ­nvonalat, pĂĄr hĂłnap mĂşlva rég nem olyan, mint a kezdetekben volt, aztĂĄn talĂĄn be is zĂĄr. JĂĄrtam mĂĄr Ă­gy, ezért mostanĂĄban Ăłvatosabb vagyok, de ami a RéteshĂĄzat illeti, lassan mĂĄsfél éve ĂĄllja a sarat, és nemcsak hogy tartjĂĄk a kezdettekkor hozott szĂ­nvonalat, de folyamatosan emelnek is rajta!
Amikor elĂľszĂśr megtalĂĄltam Ăľket, a kastély mĂśgĂśtt, a Sopron utcĂĄban, azt gondoltam, hogy jĂł Ăśtlet, de sajnos rossz helyen van. Nem fog tudni életben maradni. Még eltelt néhĂĄny hĂłnap, mire betereltem a férjemet, hogy kĂłstolja mĂĄr meg a réteseket (tudjĂĄtok, a hĂźlye fogyĂłkĂşra...), azt mondta, finomak. Akkor beszélgettem Végh-Pataki MĂĄriĂĄval (vicces, nem? - megint Pataki MĂĄria!), névrokonĂĄval szemben Ăľ egy fiatal lĂĄny, pontosabban asszony, férjével kĂśzĂśsen talĂĄltĂĄk ki és valĂłsĂ­tottĂĄk meg a RéteshĂĄzat, ahol kézzel nyĂşjtott réteseket ĂĄrulnak, amelyek a nagymama receptje alapjĂĄn készĂźlnek.
Akkor azt mondta nekem, hogy elég sokan ismerik mĂĄr Ăľket, sok rétest visznek el rendelésre, Ăşgyhogy igazĂĄbĂłl nem panaszkodik. HoppĂĄ - gondoltam -, egy magyar vĂĄllalkozĂł, aki nem panaszkodik! Szeretem az optimista ...